A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt T. I. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. A vádlott testi épség elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítette és erre tekintettel a szabadságvesztés büntetését 5 évre súlyosította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú döntés jogerős.

A Fővárosi Törvényszék közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettében és – súlyos – testi sértés bűntettének kísérletében állapította meg a vádlott bűnösségét. Ezért őt, mint visszaesőt halmazati büntetésül 3 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a legkorábban a büntetés háromnegyed részének letöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a vádlott által letartóztatásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2019. december 18-án 13 óra 40 perc körüli időpontban a Budapest XVIII. kerület Béke tér és Határ út között közlekedő 50-es jelzésű villamoson utazott. A Szarvas csárda téri megállónál felszállt a villamosra egy általános iskola 8. osztályos, 19 főből álló osztálya, hogy azzal a két megállónyira lévő jégpályára menjenek tornaóra keretében. A diákokat testnevelő szakos tanárként az osztályfőnökük, az ügy sértettje kísérte.

Felszállás közben az egyik diák véletlenül meglökte a vádlottat, aki ezt emelt hangon sérelmezte. A szóváltást hallva a tanár a vádlotthoz lépett, közölte, hogy ő van a gyerekekkel és megkérdezte tőle, hogy mi a probléma, majd a gyerekek nevében elnézést kért a vádlottól. A vádlott trágár szavak kíséretében a kabátjából elővett egy 435 milliméter hosszúságú, sarló alakú, egyélű, 290 milliméter pengehosszúságú és kb. 4,5 milliméter vastagságú élezett, részben fogazott pengéjű, a végén elkeskenyedő, 60 fok nyílásszögű, hegyben végződő, pakisztáni kukri machete típusú bozótvágó kést és azt a torkához érintette azzal, hogy „elvágom a torkodat.” Eközben a villamos beért a következő megállóba, ahol a sértett a további atrocitás elkerülése végett a diákokat leszállította a villamosról, ő maradva leghátul.  Mielőtt ő is leszállt volna, a vádlott négy esetben kis – közepes erővel megszúrta a hátán, mely szúrások közül három szúrás a steppelt béléses szövet kabátjának hátoldalán csupán a külső szövetrétegen hatolt át, míg a negyedik szúrás a bal X. borda vetületében, a gerincoszloptól kb. 3 harántujjnyira 2 cm hosszúságú, 4 cm mélységű, vérzéssel járó szúrt sebet okozott, amely sem a mellüreget, sem a hasüreget, sem a csigolya-borda közötti ízületet nem érintette.

Azzal, hogy a vádlott a sértett nyakához érintette a machetét, orvosi ellátást nem igénylő, vágott, 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. A sértett hátát ért vérző sérülés büntetőjogi gyógytartama ugyancsak 8 napon belül gyógyuló, a súlyosabb sérülés kialakulása elmaradásának egyértelmű oka, hogy a cselekménykor alkalmazott erő mértéke, és az eszköz behatolásának mélysége nem volt alkalmas a kialakultnál súlyosabb sérülések előidézésére.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a tényállás és jogi minősítés téves megállapítása miatt, súlyosabb minősítés és a kiszabott büntetés tartamának felemelése végett fellebbezett, míg a vádlott és védője tudomásul vették az ügydöntő határozatot.

A felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárást. Teljeskörű bizonyítást vett fel, ennek mélységét az eljárás során senki nem kifogásolta. Ugyanakkor az ügyészi fellebbezés alapos volt a tényállás megalapozottságát kifogásoló részében is. A törvényszék ítéletével szemben ugyanis az igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján azt lehetett megállapítani, hogy a vádlott négy esetben nem kis-közepes, hanem közepes erővel szúrta meg a sértett hátát. Azt viszont helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a négy rétegű ruházata ellenére a sértett 4 cm mélységű szúrt sérüléseket szenvedett. Vagyis az okozott sérülések mélysége nem csupán az erőbehatás mértékén múlt, hanem azon, hogy a sértett ruházata a szúrásokból valamennyit felfogott. Önmagában már a vádlott által használt eszköz különösen veszélyes jellege és annak használati módja, továbbá a hátulról véghezvitt támadás is felvetette a súlyosabb minősülés lehetőségét. Mivel a vádlott a machetének a sértett nyakához szorításával „csak” 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, nem volt ok arra, hogy a másodfokú bíróság a cselekményét emberölés bűntette kísérletének minősítse, azonban a módosított tényállás alapján abból, hogy közepes erővel négy szúrást hajtott végre, megállapítható volt, hogy csak a vastag télikabáton múlt, hogy a sértettnek súlyosabb sérülése, légmell vagy esetleg vérmell nem keletkezett. Az ítélőtábla ezért a testi épség elleni cselekményét az elsőfokú bíróságnál súlyosabban, életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítette. A minősítés változás folytán a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét 5 évre súlyosította. Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit törvényesnek találta, ezért azokat helybenhagyta.

Budapest, 2022. november 17.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság