A Fővárosi Ítélőtábla részben megváltoztatta az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt P. L. G. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét.

Az ügy lényege:
A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás szerint P. L. G. 2015. év végén elhatározta, hogy robbanószerkezetet fog készíteni abból a célból, hogy azt később működésbe hozza. Internetes forrásokból elsajátította a robbanószerkezet készítéséhez szükséges ismereteket, majd beszerezte az alapanyagokat, valamint egyéb eszközöket (pl. távirányítót is), amelyek segítségével távolról is működésbe lehetett hozni a robbanószerkezetet.

A vádlott az így beszerzett anyagokból és ismeretei alapján elkészítette az első robbanószerkezetét, amit a lakóhelye közelében lévő erdős területen felrobbantott.

Mivel a robbanószerkezet hatásfokával nem volt elégedett, ezért próbarobbantásokat is végezve, folyamatosan kísérletezett annak tökéletesítésével, végül sikerült egy olyan távirányítással működő, robbanóanyagot tartalmazó robbanószerkezetet készítenie, amely alkalmas volt emberi élet kioltására.

A vádlott 2016. év nyarán elhatározta, hogy az elkészített robbanószerkezet felhasználásával hivatalos személyeket fog megölni, tőlük így lőfegyvert fog szerezni azért, hogy azzal további bűncselekményeket kövesen el.

Terve végrehajtásához két-három alkalommal Pécsre utazott, mivel azonban itt nem talált megfelelő alkalmat, úgy határozott, hogy a robbantást Budapesten fogja végrehajtani.

A vádlott először járőröző katonákat, majd a nagykörúton rendszeresen jelenlévő egyenruhás rendőröket megfigyelve úgy döntött, hogy a robbantást a Budapesten, a Teréz körút 2-4. szám alatti társasház előtt hajtja végre, amikor a rendőrök elhaladnak az általa ott elhelyezett robbanószerkezet előtt.

A vádlott a helyszín kiválasztása során figyelemmel volt arra, hogy az épített környezet segítségével a robbanás irányát szabályozhatja és hatásfokát jelentősen megnövelheti. Ezen túlmenően 2016 augusztusában az ölőhatás további növelése érdekében a robbanószerkezet köré, a robbanás irányának megfelelő oldalra jelentős mennyiségű, nagy méretű vas szeget szerelt.

A vádlott 2016 szeptemberében több alkalommal is megjelent a kiválasztott helyszínen és tanulmányozta a rendőrök mozgását, valamint megtervezte a bűncselekmény elkövetése utáni menekülését, figyelemmel volt arra, hogy olyan ruházatot válasszon, ami megnehezíti a későbbi beazonosítását.

A vádlott 2016. szeptember 22. napjától a robbanószerkezettel folyamatosan a kiválasztott helyszín környékén tartózkodott és a rendőrök mozgását figyelte. Szeptember 24. napján 22.00 óra körüli időben, amikor a járőr-szolgálatot ellátó sértettek a Nyugati Pályaudvar irányából az Oktogonon keresztül a körút páros oldalán a Blaha Lujza tér felé indultak, eldöntötte, hogy a kiválasztott helyen az elhaladó rendőrök mellett a robbanószerkezetet felrobbantja és megszerzi a már élettelen rendőrök lőfegyverét.

A vádlott kerülő útvonalon a sértett rendőröket megelőzve elhelyezte a hátizsákjába rejtett robbanószerkezetet a korábban már kiválasztott kirakat mélyedésbe, és amikor biztossá vált, hogy a rendőrök felé közelednek, fedezékbe vonult. Amikor A. Sz. és V. L. rendőrőrmester sértettek a robbanószerkezet 5 méteres körzetében haladtak, a vádlott távirányítással a robbanószerkezetet működésbe hozta.

A vádlott a robbanószerkezet elhelyezésekor, illetve annak működésbe hozatalakor tisztában volt azzal is, hogy a robbanószerkezet hatósugarán belül jelentős jármű és gyalogos forgalom van, így az utcán gyalogosan közlekedő más személyek életét is kiolthatja.

A robbanás következtében A. Sz. és V. L. sértettek több rendbeli, közöttük közvetlen életveszéllyel járó sérüléseket szenvedtek. Életüket a szakszerű, célszerű és gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Az elszenvedett sérülések miatt mindkettőjüknél maradandó fogyatékosság alakult ki. A robbanástól, annak epicentrumától mintegy 8 méter távolságban lévő E. L-né sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A vádlott miután észlelte, hogy szándékával ellentétben a rendőrök nem vesztették életüket, nem kísérelte meg elvenni a szolgálati lőfegyverüket, a sérülteken átlépve elmenekült a helyszínről, visszatért a közelben leállított járművéhez és az éjszaka folyamán visszautazott vidéki otthonába.

A vádlott 2016. október elején arra az elhatározása jutott, hogy a korábban általa készített, és ingatlanában tartott robbanóanyag felhasználásával pénzt próbál szerezni. Ezért a használatában lévő hordozható számítógépen elkészített egy szöveges dokumentumot, melyben részben leírta a Teréz körúton korábban működésbe hozott robbanószerkezet összetételét és az elkészítéséhez vezető lépéseket, másrészt kilátásba helyezte, hogy amennyiben Magyarország Belügyminisztériuma nem fizet ki a részére egy jelentős összeget, úgy a rendelkezésre álló robbanóanyag és robbantószer felhasználásával emberi élet kioltását eredményező további robbantásokat fog elkövetni.

A vádlott e dokumentumból a robbanószerkezet összetételét és készítését leíró részt kivágta és azt 2016. október 18. napján egy elektronikus levélbe illesztve, anonimitás biztosító e-mail küldő oldal közbeiktatásával elküldte a Belügyminisztériumnak, egyben jelezte azt is, későbbi időpontban konkrét követeléssel fog előállni.

A vádlott elfogására 2016. október 19-én került sor.

A Fővárosi Törvényszék a 2018. szeptember 12. napján kihirdetett ítéletével P. L. G. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete, robbanóanyaggal, robbantószerrel visszaélés bűntette és terrorcselekmény bűntettének kísérlete miatt halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész téves jogi minősítés miatt, valamint
a büntetés súlyosítása végett jelentett be fellebbezést, a vádlott az indok megjelölése nélkül, védője az ítélet megalapozatlansága miatt, továbbá felmentés végett jelentett be fellebbezést.

Az ítélőtábla a 2019. március 05. és 12. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozott ítéletével a törvényszék ítéletét részben megváltoztatta. A vádlott terhén megállapított terrorcselekmény bűntettének kísérletét a törvényben önállóan szabályozott terrorcselekmény előkészületének minősítette. Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évről 30 évre súlyosította.

A tanács elnöke az ítélet szóbeli indokolása során elmondta, hogy a törvényszék a törvényi előírások betartásával, a tisztességes eljárás követelményének megfelelően folytatta le az eljárást. A részben hivatalból, részben védői indítványra kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértők egybehangzó véleménye alapján a törvényszék helyesen következtetett arra, hogy a vádlott nem szenved kóros elmeállapotban, cselekményeiért felelősségre vonható. A vádlott a törvényi lehetőségével élve nem vett részt a másodfokú nyilvános ülésen. A vádlott bűnösségét nem csupán a nyomozás során védő jelenlétében többször megismételt, részletekre kiterjedő beismerő vallomása, hanem a genetikai és egyéb szakvélemények is alátámasztották. Az ítélőtábla tanácsa szerint helyesen járt el a törvényszék, amikor az egymással egybevágó, egyértelműen a bűnösség irányába mutató bizonyítékokra alapította a tényállást. A vádlott a robbantást követően - a Belügyminisztériumnak elküldött levele és a számítógépéről lefoglalt adatok szerint - követelése elmaradása esetére újabb robbantást helyezett kilátásba. Ez utóbbi cselekményt az ítélőtábla a törvényben önállóan szabályozott terrorcselekmény előkészületének minősítette. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszékkel abban, hogy az ötszörösen súlyosabban minősülő élet elleni cselekmény miatt még az elkövetéskor 23 éves vádlottal szemben is csak az életfogytig tartó szabadságvesztés szolgálhatja a büntetési célokat. A vádlott a maga részéről mindent megtett a rendőr sértettek megölése érdekében, életben maradásuk kizárólag a gyors és szakszerű orvosi ellátásnak volt köszönhető. Az ítélőtábla ezért a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évre súlyosította.

Az ítélőtábla döntése a mai napon jogerős.

Budapest, 2019. március 12.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkársága