A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, mert mind az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás, mind az érdemi döntés helytálló volt. A jelen ügyben nem vehető figyelembe akár a felek közötti megállapodás, akár a kérelmezők által előterjesztett kérelem, kizárólag a Kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában. Továbbá nem merült fel a Kormányrendelet alaptörvény-ellenessége, ezáltal az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége sem.

A kérelmezők 2022. március 16. napjától határozatlan időtartamú sztrájkot hirdettek. A felek a még elégséges szolgáltatás tárgyában egyeztettek, mely során egymás felé különböző javaslatokat fogalmaztak meg. Időközben hatályba lépett a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 36/2022. (II.11.) Korm. rendelet (Kormányrendelet), melyben meghatározásra került a veszélyhelyzet tartama alatt a köznevelési intézményekben sztrájk esetében irányadó még elégséges szolgáltatás mértéke és feltételei. 

A kérelmezők 2022. február 18-án kérelmet nyújtottak be a bírósághoz, melyben kérték, hogy a bíróság a Kormányrendelet 1. §-át ne alkalmazza, ehelyett a kérelmezők 2022. február 8-án kérelmezett részére megküldött ajánlatának megfelelően állapítsa meg a 2022. március 16-tól meghirdetett sztrájk során a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Arra az esetre, ha a bíróság a Kormányrendelet 1. §-át nem hagyja figyelmen kívül, kérelmezők egyedi normakontroll eljárás bírói kezdeményezésére tettek indítványt. 

A kérelmezett ellenkérelmében elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kérelem elutasítását kérte. Kérte továbbá az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítását. Viszontkérelmet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy az egyes sztrájkkövetelések jogellenességét a bíróság a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 5. §-a alapján állapítsa meg. 

Az elsőfokú bíróság a kérelmezők még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek megállapítására irányuló kérelmét elutasította. A jelen helyzetben a veszélyhelyzeti jogalkotásra tekintettel kormányrendelet szabályozza a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság a kérelmezőknek az egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére irányuló indítványát elutasította, mivel az alkalmazandó Kormányrendelet 1. §-a rendelkezéseinek vizsgálatakor nem talált Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket. A bíróság a kérelmezett viszontkérelmét elutasította. Az indokolás kitért arra, hogy a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdése, valamint az 5. § (1) bekezdése alapján a bíróság hatásköre kizárólag a sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének megállapítására terjed ki. Ezzel szemben a kérelmezett a sztrájkkövetelések jogellenességének vizsgálatát kérte, amely azonban a sztrájk jogszerűségének kérdésétől elkülönítetten önállóan, kizárólag a követelések jogellenességére kiterjedően nem vizsgálható. 

A végzés ellen a kérelmezők fellebbezést nyújtottak be, amelyben elsődlegesen kérték a végzés megváltoztatását, azaz a 2022. március 16-tól meghirdetett pedagógus sztrájk tekintetében a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek a kérelmezők ajánlatának megfelelő megállapítását. Másodlagosan a jogszabály alaptörvény-ellenessége megállapításának kezdeményezését, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását kérték, az eljárás felfüggesztése mellett. Harmadlagosan pedig azt kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helyezze hatályon kívül és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és ismételt döntéshozatalra. Álláspontjuk szerint a támadott jogszabály a sztrájkjog lényeges tartalmának, nyomásgyakorló funkciójának a korlátozásával jár, azt a külvilág számára érzékelhetetlenné teszi anélkül, hogy a sztrájkjog gyakorlása és a járványügyi előírások érvényesítése közötti összefüggés a támadott jogszabályban kimutatható lenne. A sztrájkjog lényeges tartalmának korlátozására a támadott jogszabállyal másik kényszerítő alkotmányos érdek, alkotmányos cél igazolása nélkül önkényesen került sor.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és az érdemi döntésével is egyetértett. A jelen ügyben nem vehető figyelembe akár a felek közötti megállapodás, akár a kérelmezők által előterjesztett kérelem, kizárólag a Kormányrendelet rendelkezéseit lehet és kell alkalmazni a még elégséges szolgáltatások vonatkozásában. 

A Fővárosi Ítélőtábla kiemelte, hogy a jogszabály nem biztosít lehetőséget arra, hogy valamely rendelkezésének az alkalmazását a bíróság az elé került ügyben mellőzze. Amennyiben a bíróság álláspontja szerint valamely jogszabály alaptörvény-ellenes, akkor a bíróságnak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, enélkül nincs lehetősége a jogszabály előírásainak a mellőzésére. A jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban is, miszerint nem merült fel a Kormányrendelet alaptörvény-ellenessége, ezáltal az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége sem. 

A Fővárosi Ítélőtábla döntése jogerős.

Budapest, 2022. március 8.

Fővárosi Ítélőtábla Sajtótitkárság