Alkotmánybírósághoz fordult a Fővárosi Törvényszék a kishantosi földhaszonbérleti pályázatokkal kapcsolatos másodfokú perben

 

Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte és ezzel egyidejűleg a per tárgyalását az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és társai ellen folyamatban lévő másodfokú polgári perében.

 

A perben a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. annak megállapítását kéri, hogy a 2012-ben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által közzétett haszonbérleti pályázati felhívások és a lefolytatott pályázati eljárások jogszabálysértőek.

 

A Fővárosi Törvényszék 2016. október 5-én meghozott végzésében azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg a Nemzeti Földalapról szóló törvény (2010. évi LXXXVII. tv.) egyes szakaszainak, valamint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítását szabályozó kormányrendelet [262/2010. (XI. 17.) Korm. rend.] egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és nemzetközi szerződésbe ütköző voltát, és ezeket a rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.

 

A Törvényszék eljáró bírói tanácsa szerint a kifogásolt rendelkezések sértik a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. A Nemzeti Földalapról szóló törvényben felsorolt földbirtok-politikai irányelvek vonatkozásában ugyanis nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely ezeknek az elveknek a körében egy objektív, átlátható, a pályázatok értékelésekor irányadó, mindenki számára előzetesen megismerhető, utólag is ellenőrizhető követelményrendszert határozna meg.

 

Egyes rendelkezések a bíróság megítélése szerint azért is alaptörvény-ellenesek, mert az Alaptörvény szerint [P cikk (2) bekezdés] a termőföld megszerzéséről és hasznosításáról sarkalatos törvényt kell alkotni, a kifogásolt jogszabályok pedig nem azok. A jogalkotó elmulasztotta továbbá azoknak a sarkalatos törvényi rendelkezéseknek a meghozatalát, amelyek az állam nevében eljáró szervezeteket az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során az Alaptörvény és egyéb, a termőföld értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos jogszabályok betartására köteleznék, valamint amelyek biztosítanák egyes különleges adottságú földek minőségének a fenntartását és jövő nemzedékek számára való megőrzését. 

 

Az eljáró bírói tanács szerint sérti az alaptörvényt az is, hogy jogszabályi keretek hiányában olyan esetekben, amikor a pályázat eredményeként megkötött szerződés nem sért jogszabályt, de maga a pályázati kiírás és felhívás, illetve azok elbírálása jogszabályba ütközik, a sérelmet szenvedett fél  nem fordulhat bírósághoz, holott a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó polgári jogi szerződések esetében a jogorvoslati lehetőség biztosított. A Polgári Perrendtartásról szóló törvény korlátozó rendelkezésére (1952. évi III. törvény 123. §) tekintettel a sérelmet szenvedett fél a nemzeti földalapba tartozó termőföldek hasznosításával összefüggő pályázati eljárás jogszabályba ütközése esetén jogorvoslattal nem élhet.

 

A végzés indokolása szerint a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésbe (a 2003. december 10-én kelt Korrupció elleni ENSZ Egyezmény) is ütköznek. Az állam az állami tulajdonú termőföldek hasznosítása során is közpénzekről hoz döntést. Ennek ellenére az állami tulajdonú termőföldek hasznosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések a pályázati eljárások, illetve meghozott döntések tekintetében nem határoznak meg olyan objektív és előre rögzített kritériumokat, amelyek alapján később ellenőrizni lehetne az eljárás, illetve a döntés jogszabályoknak való megfelelését. 

 

 

Budapest, 2016. október 6. 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya