Fővárosi Törvényszék - Az erőszaknak nincs színe – Kényszerintézkedésekről döntött a bíróság az antifasiszta támadók ügyében
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. február 14-én felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények folyamatban lévő büntetőügyben három terhelt letartóztatásáról, továbbá egy személy bűnügyi felügyeletének elrendeléséről döntött. A végzés a bejelentett fellebbezések folytán nem végleges.
A rendelkezésre álló adatok alapján két gyanúsított – több, ez idáig ismeretlen személyazonosságú bűntársával együtt – 2023. február 10-én kora délután megtámadott egy Budapesten gyalogosan haladó személyt. Szintén a rendelkezésre álló adatok alapján e két gyanúsított több, ez idáig ismeretlen személyazonosságú bűntársával együtt 2023. február 9-én dél körül a főváros V. kerületében lengyel állampolgárokat bántalmazott. A gyanú szerint a terheltek és társaik a sértetteket szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt támadták meg. E két gyanúsított cselekménye – az ügyészség indítványa szerint – 4 rendbeli, társtettesként, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének, valamint 2 rendbeli, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének megállapítására alkalmas.
A rendelkezésre álló adatok alapján a harmadik gyanúsított négy, ez idáig ismeretlen személyazonosságú bűntársával együtt 2023. február 10-én éjjel Budapest belvárosában oly módon támadott meg két gyalogosan haladó sértettet, hogy hátulról ismeretlen vegyi anyaggal lefújták őket, a nőt fellökték, a férfit hátulról fejbe verték, majd mindkét földön fekvő személyt testszerte több alkalommal ütlegelték. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyanúsított és társai a sértetteket a férfi szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözéke miatt támadták meg. Ezt követően a harmadik gyanúsított 2023. február 11-én délután a budai vár területén megtartott antifasiszta rendezvényen felfegyverkezve vett részt, e közben magánál súlyozott ólomkesztyűt, fém kampóval felszerelt kalapácsot, illetve gázpermet kilövésére alkalmas eszközt tartott, ezért megsértette a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti békés jelleget biztosító korlátozásokat. A harmadik gyanúsított cselekménye – az ügyészség indítványa szerint – 2 rendbeli, társtettesként, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének, társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntettének, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése vétségének megállapítására alkalmas.
A negyedik gyanúsított 2023. február 11-én a vár területén „Becsület napja” néven megrendezett eseményen résztvevő, szélsőjobboldali nézeteket valló, illetve az eseménnyel szimpatizáló személyek bántalmazására készült, ezért – mint az a velük szemben foganatosított rendőri intézkedés során kiderült – a jelen ügy két másik gyanúsítottjához hasonló módon ruházatában teleszkópos ólmos botokat (viperát), súlyozott ólomkesztyűt, gumikalapácsot és úgynevezett paprikaszprét tartott. A negyedik gyanúsított cselekménye – bizonyítottság esetén – közösség tagja elleni erőszak előkészület vétségének megállapítására alkalmas.
A bíróság a megalapozott gyanúval kapcsolatban az alábbiakat állapította meg.
Előre kell bocsátani, hogy a megalapozott gyanú nem a bűnösség bizonyítottságának a szintje (!): olyan valószínűségként írható le, amelynek a törvényesen beszerzett bizonyítékokon kell alapulnia. A nyomozó hatóság rövid idő alatt nagy intenzitású és mennyiségű tevékenységet végzett, a jól dokumentált elemző munkát is ideértve, de az ilyen ügyekben különösen ügyelni kell arra, hogy a sikerélmény vágya ne homályosítsa el a tisztánlátást.
A bíróság az ügyészség indítványában felsorolt bizonyítási eszközöket és az ülésen felmerült bizonyítékokat értékelve személyekre lebontva – de jelen közleményben közel sem a teljesség igényével ismertetve (!) – az alábbi megállapításokra jutott a megalapozott gyanú kapcsán.
Az első gyanúsított egy, a Becsület napja elleni – egyébként erőszakra nem buzdító – Facebook bejegyzést lájkolt, a nyomozó hatóság pedig később azt észlelte, hogy a profilképén ugyanabban a kabátban és sálban látható, amelyben az „antifasiszta támadások” elkövetői a videofelvételeken. A bíróság maga is meggyőződött arról, hogy ez a kabát és sál pont ugyanolyannak tűnik, és igen csekély az olyan egyezés lehetősége, hogy ezeket valaki más is így egyszerre viselte volna, aki az „ünneplőkkel” szembeni tiltakozással egyetért.
A három külföldi állampolgárságú gyanúsított esetében nyomatékos terhelő bizonyíték, hogy őket egy taxiban fogták el úgy, hogy mindannyian legalább egy-egy viperát maguknál tartottak, ami a sértettek vallomása és a felvételek szerint az elkövetések egyik eszköze volt.
A nyomozás folyamatban van, annak során szükséges különösen a gyanúsítottak társainak azonosítása érdekében megkeresések foganatosítása, elemzése, sértettek ellátásával összefüggő orvosi iratok teljes körű beszerzése, kihallgatások foganatosítása, és azok függvényében felmerülő nyomozási cselekmények elvégzése.
A bíróság megállapítása szerint a gyanúsítottak személyi és egzisztenciális körülményeire, továbbá a cselekmények jellegére, ismérveire, valamint három gyanúsított terhére rótt cselekmények ténylegesen nagyobb tárgyi súlyára és jellegére tekintettel megalapozottan feltehető, hogy ők kényszerintézkedés nélkül az eljárás során ismeretlen helyre távoznának, így a nyomozó hatóság számára nem lennének elérhetőek. Ez a veszély a magyar állampolgárságú terhelt, valamint a negyedik, enyhébb megítélésű cselekménnyel gyanúsított személy esetében kisebb súllyal jelentkezik.
A brutális támadásokban részt vevők nagy része még nincs azonosítva, az elkövetett cselekmények még felderítésre várnak. Mivel közvetlen bizonyíték kevés van, minden nyomozási cselekménynek nagy jelentősége lehet. Az elkövetői kör valamilyen módon egymással kapcsolatban álló személyekből állhatott. Figyelemmel minderre, valamint a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények szervezett jellegére, az elkövetés során használt eszközökre, az eljárás jelenlegi szakaszában megalapozottan feltehető az, hogy a gyanúsítottak kényszerintézkedés alkalmazása nélkül veszélyeztetnék a bizonyítás és a bírósági eljárás befolyásmentes lefolytatását, különösen a bűncselekmény elkövetésében velük együttműködő társaik beazonosítását, a bűncselekmény elkövetése során használt, és még le nem foglalt eszközök lefoglalását.
A nyomozás érdekére, a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény szervezett jellegére, annak elkövetési módjára, valamint a terhelti személyiségjegyekre tekintettel megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottaktól önkéntes jogkövetésen alapuló, hatóságokkal együttműködő magatartás nem várható. Utóbbi körben a bíróság fontosnak tartotta hangsúlyozni azt a körülményt, hogy az alapvetően rendezett élettel rendelkező terheltek útonálló, garázda jelleggel követtek el a gyanú szerint kirívóan brutális, előzmény nélküli, általuk nem ismert sértettek elleni bűncselekményeket, hárman ráadásul ezt hazájukon kívül tették egészen gátlástalan módon. A személyi és tárgyi ismérvek tehát együttesen a letartóztatás mellett szólnak, ezért a bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedési feltételekben megjelenő kockázatok annyira kimagaslóak, hogy feltétlenül szükségessé teszik a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását.
Egyetlen kivétel a fenti megállapítások egy része alól a negyedik terhelt esetében tehető, akihez jelenleg egyetlen konkrét bántalmazást sem lehet kötni, megvalósult erőszakos bűncselekménnyel nincs meggyanúsítva. Esetében a bűncselekmény tárgyi súlya csekély, az legfeljebb két évi szabadságvesztéssel büntetendő vétség, egy előkészületi cselekmény. Ezért a bíróság a különös célok megállapítása mellett sem látott lehetőséget az ő letartóztatására. A szükségesség általános feltételét a bíróság azonban esetében is megállapította az ügy jellege miatt, így vele szemben bűnügyi felügyelet elrendelése mellett döntött.
A bíróság a határozat indokolásának lezárásaként megjegyezte, hogy semmilyen világnézeti motívum nem érdemel semmilyen méltánylást személy elleni erőszakos jellegű bűncselekmény elkövetése esetén. Az erőszaknak nincs színe. Annak, hogy az ügy az eset kuriozitásai miatt médianyilvánosságot kapott, a döntésre nincs hatása. A büntető anyagi és eljárási szabályokat ideológiai oldalra tekintet nélkül kell alkalmazni, ahogy azt a bíróság jelen esetben is tette.
Budapest, 2023. február 16.
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály