A Budai Központi Kerületi Bíróság 2020. január 3-án megtartott ülésén az emberölés bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsított letartóztatását rendelte el.

A rendelkezésre álló adatok alapján a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2019. december 30-án a késő délutáni órákban becsöngetett a sértetthez, majd amikor az az ajtót résnyire kinyitotta, a gyanúsított belökte és a sértettet több alkalommal megszúrta, majd távozott a helyszínről. A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját a helyszíni halottszemle jegyzőkönyve, a gyanúsított vallomása és egyéb bizonyítékok támasztják alá.

A Fővárosi Főügyészség a gyanúsított esetleges szökésének és elrejtőzésének, továbbá a bizonyítás megnehezítésének, valamint újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetésének veszélye miatt indítványozta a terhelt letartóztatását.

A gyanúsított védője az ülésen az ügyészi indítvány elutasítása mellett bűnügyi felügyelet elrendelését kérte oly módon, hogy védence a bejelentett lakcímét ne hagyhassa el, s a bíróság esetében alkalmazzon nyomkövető technikai eszközt. A védő szerint védence csak azért bújt el a bűncselekmény elkövetését követően, mert megijedt, ugyanakkor ő maga jelezte a rendőrségnek a feltalálási helyét. A gyanúsított elfogására ezen a helyszínen került sor. 

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, míg a védő indítványát megalapozatlannak találta.

A gyanúsított fenti cselekménye bizonyítottság esetén emberölés bűntettének megállapítására lehet alkalmas.

A bíróság a kényszerintézkedés elrendelésének különös feltételeit az alábbiak szerint állapította meg.
 
A gyanúsított ugyan rendelkezik érvényes bejelentett lakóhellyel, azonban ezen a címen nem tartózkodott, a terhére rótt bűncselekmény elkövetését követően pedig a hatóság elől elrejtőzött, a rendőrségnek elfogatóparancsot kellett kiadnia ellene. 

A gyanú szerinti bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú, a kiszabható büntetés nagysága akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. A bíróság végzésében felhívta a figyelmet arra, hogy már önmagában ez a tény is befolyásolhatja a terhelt magatartását, hiszen egy esetleges szökéssel jóval kevesebbet veszítene, mint amit később halmazati büntetésként kiszabnának számára. 

A bíróság álláspontja szerint – a gyanúsított ügyben tett részletes beismerő vallomására tekintettel – esetében nem áll fenn a bizonyítás megnehezítésének veszélye. 

A terhelt büntetett előéletű. A jelen eljárás tárgyát képező, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésével is egy vele szemben szintén erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen kiszabott, felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének hatálya alatt vált gyanúsíthatóvá. 

A bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva úgy ítélte meg, hogy az eljárás jelen szakaszában alapvetően a közérdek indokolja a legszigorúbb kényszerintézkedés kiszabását: a társadalomra veszélyes bűncselekmények felderítéséhez olyan erős közérdek fűződik, amely megelőzi a terhelt szabadlábon való védekezéséhez való jogát.

A bíróság azt is megállapította, hogy a bűncselekmény jellege, a terhelt személyi- és családi körülményei, valamint a bűnismétlés veszélye indokolja a legszigorúbb kényszerintézkedés, a letartóztatás elrendelésének alkalmazását. 

A végzés nem végleges.

Budapest, 2020. január 03.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály