A Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította azt az ügyészi indítványt, amely a súlyos testi sértéssel gyanúsított férfiak letartóztatására irányult.
 
A rendelkezésre álló adatok alapján a három gyanúsított 2020. augusztus elején a egy IX. kerületi szórakozóhelyen bántalmazta a két sértettet. A bántalmazás során az egyik sértett súlyos, míg társa könnyű sérüléseket szenvedett.
 
Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását, míg a terheltek védői védenceik szabadlábra helyezését, illetve enyhébb kényszerintézkedést kértek a bíróságtól.
 
Mivel a nyomozás adatai szerint a sértettek a nap folyamán többször olyan magatartást tanúsítottak a szórakozóhelyen, amely miatt felszólították őket a távozásra, majd rendőri intézkedést is kértek ellenük, a bűncselekménnyel kapcsolatban megállapítható a sértetti közrehatás. A bíróság szerint ez ugyan nem menti a gyanúsítottak cselekményét, de a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette tekintetében a két sértett magatartásának vizsgálata mellőzhetetlen.
 
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja mindhárom gyanúsított vonatkozásában fennáll. Megállapította, hogy a gyanúsítottak személyi körülményei rendezettek, ezekre vonatkozóan a bírósági ülésen nyilatkozatot tettek, védőik ezt iratokkal is alátámasztották. Megállapította továbbá a bíróság azt is, hogy mindhárom gyanúsított a vizsgálat során végig közreműködött, együttműködő magatartást tanúsított a hatóságokkal. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság a nyomozás elrendelése óta rendkívül kiterjedt, alapos munkát végzett, a fellelhető bizonyítékokat lefoglalta, a tanúként felmerülő személyeket és a gyanúsítottakat is kihallgatta. A bíróság megítélése szerint a közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után készült rendőri jelentésben nem szerepelnek olyan tanúk, akik meghallgatásának szükségessége a továbbiakban felmerülhet. A cselekmény helyszínén és időpontjában jelenlévő alkalmazottakat tanúként meghallgatták, a bíróság a vallomásukban foglaltakat nem találta ellentétesnek a kamerafelvétel adataival. A tanúvallomásokból, azok megszövegezéséből, tartalmából nem lehet olyan következtetést levonni, hogy a tanúkat vallomásuk megtételében befolyásolták volna. A tanúk részletesen beszámoltak a sértettek viselkedéséről, részben terhelő vallomást tettek a gyanúsítottakra.
 
A bizonyítás megnehezítésének és az eljárás meghiúsításának veszélye akkor állapítható meg, ha a bíróság az eljárás adatai alapján arra von le következtetést, hogy a terhelteknek nem csak ilyen irányú szándéka van, hanem ennek reális lehetősége is fennáll. Az esetleges ellentmondások tisztázása szembesítésekkel, folytatólagos kihallgatásokkal megtörténhet, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a gyanúsítottaknak nincs lehetőségük az eljárás érdemi befolyásolására.
 
Mivel az ügyészi indítvány a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottak letartóztatását, ezt a bíróság nem találta indokoltnak, így elutasította azt.
 
Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, így a végzés nem végleges.
 
Budapest, 2020. augusztus 12.
 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály