A Fővárosi Törvényszék előreláthatóan 2016. szeptember 26-án hirdet elsőfokú ítéletet a D. E. és társai ellen különösen nagy adóbevétel csökkenést okozó adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult, majd hatályon kívül helyezés folytán megismételt büntetőeljárásban. A Fővárosi Főügyészség 2011. december 28-án benyújtott vádiratában az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntettével és magánokirat-hamisítás vétségével vádolta D. E. I. rendű vádlottat és 11 társát.

 

A vádirati tényállás szerint a D. E. vádlott vezetése és H. L. II. rendű vádlott irányítása mellett működő Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. 2005. szeptember 22. és 2009. január 23.  között több nagy értékű informatikai tárgyú közbeszerzési pályázatot nyert el, amelyek nyomán a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalával és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal kötött szerződések alapján 2007 és 2009 között összesen 11 milliárd forintot meghaladó árbevételre tett szert. A vádlottak azért, hogy a bevétel után megfizetendő általános forgalmi adó mértékét jogosulatlanul csökkentsék, összehangoltan működő csoportban 2010 januárjáig fiktív alvállalkozói szerződéseket kötöttek, és az alvállalkozók által kiállított fiktív számlákat az Eclipse Zrt. könyvelésébe beállították. 

 

A vádlottak az Eclipse Zrt. általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét több mint egymilliárd forinttal jogtalanul csökkentették. A Fővárosi Törvényszék 2013. január 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a vádlottakat az adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. Indokolásában a bíróság kifejtette: nem igazolható, hogy az alvállalkozó cégek semmilyen munkát nem végeztek volna, azaz a hivatkozott gazdasági esemény egyáltalán ne jött volna létre, a díjazás értékarányossága pedig nem volt vizsgálat tárgya. Utalt a Luxemburgi Bíróság 2012-es döntésére (Mahagében ítélet), amely szerint az adólevonás joga akkor is megilleti az adózót, ha az alvállalkozók a teljesítéshez szükséges erőforrásokkal nem rendelkeztek, feltéve, hogy a kiállított számla az alaki feltételeknek megfelelt.  Az ítélet ellen a Fővárosi Főügyészség fellebbezett.

 

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2014. március 7-én az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította. Indokolásában elvi éllel mutatott rá a másodfokú bíróság, hogy a gazdasági esemény teljesülésén túl vizsgálni kell azt a körülményt is, hogy a számlakibocsátó alvállalkozók valóban maguk teljesítették a szóban forgó ügyeletet. Az adólevonási jog a számla befogadóját csak akkor illeti meg, ha tőle ésszerűen elvárható intézkedést megtette annak érdekében, hogy a teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz.

 

A megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszéknek vizsgálnia kell az alvállalkozók szakmai alkalmasságát és teljesítőképességét, különös tekintettel a vádbeli időszakban a cégek alkalmazásában álló informatikus végzettségű munkavállalókra. Ennek érdekében a bíróságnak már a tárgyalás előkészítése keretében informatikai szakértőt kellett kirendelni, és a megismételt eljárásban újból meg kellett hallgatni a vádlottakat és a projektek megvalósításában ténylegesen munkát végző informatikusokat, valamint informatikai végzettséggel rendelkező más tanúkat, valamint vizsgálnia kellett a munkák ár-érték arányát. Utasította az ítélőtábla az elsőfokú bíróságot arra is, hogy részletesen elemezze és értékelje a titkos információgyűjtés (telefonlehallgatások) során beszerzett adatokat. A Fővárosi Törvényszék 2015. február 17-én - a tárgyalás előkészítése során - informatikai szakértőt rendelt ki, megkereste a Nemzeti Közlekedési Hatóságot, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalát és az Alkotmányvédelmi Hatóságot. 

 

A törvényszék 2015. április 14-től kezdődően 15 tárgyalási napot tartott, amelyeken ismételten kihallgatta a terhelteket, majd az informatikai projektek és a teljesítések kapcsán információkkal rendelkező tanúkat. A tanúkihallgatások során informatikai szakértő is jelen volt, aki közvetlenül is kérdéseket tett fel a kihallgatott személyekhez. A bíróság visszahallgatta a telefonlehallgatások hangfelvételeit, amely kapcsán – minősített adatra figyelemmel – egy zárt tárgyalást is tartott. Az egyesített informatikai és könyvszakértői véleményt 2016. január 27-én nyújtották be, azt követően a szakértőket a bíróság a tárgyaláson is meghallgatta, végül pedig ismertette a több mint 30 ezer oldal nyomozati iratot. Eközben a Fővárosi Főügyészség 2016. február 18-án újabb vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre ugyanazokra a számlákra és ugyanarra az időszakra vonatkozóan, de másik adónemben (társasági adó) elkövetett adócsalás miatt, és indítványozta az ügyek egyesítését. Tekintettel az ügyek szoros összefüggésére a bíróság 2016. március 21-én egyesítésről rendelkezett, kiegészítette a korábbi informatikai és könyvszakértői szakvéleményt, továbbá egy tanút ismételten kihallgatott, majd ismertette az egyesített ügy nyomozati iratait. A 2016. július 12-én az ügyész vádbeszédében változatlan tényállás és minősítés mellett indítványozta a vádlottak bűnösségének kimondását és szabadságvesztés büntetés kiszabását. A védőbeszédekre és az utolsó szó jogán tett felszólalásokra 2016. szeptember 20-án és 22-én került sor, a törvényszék tervei szerint 2016. szeptember 26-án hirdeti ki ítéletét.

 

Budapest, 2016. szeptember 23.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya