A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. szeptember 10-én a szökés és elrejtőzés veszélye miatt egy hónapra elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, akit emberölés bűntettével gyanúsít a nyomozó hatóság.

 

V. Zs. ellen a BRFK Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztálya emberölés bűntette miatt azért folytat nyomozást, mert a jelenlegi gyanú szerint 2017 májusában egy vitát követő dulakodás során a sértettet legalább 70 késszúrással megölte. Ezt követően a holttestet egy nagyméretű vízhatlan táskába tette, majd azt Budapest XI. kerületében, egy fás-bokros területen elásta.

 

Ebben az eljárásban az ügyész a szökés és elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását. A nem nyilvános meghallgatáson a védő az ügyészi indítvány elutasítását és házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését kérte. Indokaiban előadta, hogy a gyanúsított beismerte a cselekményt, bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és annak ellenére, hogy lehetősége lett volna rá, 2017 májusa óta nem hagyta el még a fővárost sem. A végzés szerint az ügyészi indítvány megalapozott, míg a védői indítvány nem. 

 

Megállapította a bíróság, hogy az emberölés bűntettének megalapozott gyanúját többek között a helyszíni szemle adatai, a telefonszolgáltatók válaszai, a tanúvallomások és a gyanúsított beismerő vallomása támasztja alá. A bíróság a végzés indoklásában kifejtette, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú, 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a társadalomra való veszélyessége kiemelkedő. A bíróság szerint figyelemmel a cselekmény tárgyi súlyára, társadalomra veszélyességére és a kiszabható büntetés mértékére megalapozottan feltehető, hogy V. Zs. jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható.

 

Hangsúlyozta a bíróság, hogy kényszerintézkedés alkalmazásakor speciális elkövetési körülményként értékelte, hogy az emberölés bűntette a társadalmi együttélés szabályaival súlyosan szembehelyezkedik, elkövetési módja kegyetlen, mely az elkövető személyét érintő, benne rejlő szökési kockázatokat is hangsúlyosabbá teszi. A bíróság feltárta a gyanúsított személyi körülményeit is, akinek vagyona nincs, csak 2017 júliusától helyezkedett el dolgozni, azonban jelenlegi munkahelyén próbaidős és e munkáját igazolni sem tudta. Az is megállapításra került, hogy V. Zs. legjobb barátja Svájcban dolgozik, akivel interneten tartja a kapcsolatot. A végzés szerint V. Zs. az eljárás során csak gyanúsítottként tett beismerő vallomást, azt megelőzően még tanúként sem ismerte el a cselekményt.

 

Mindezek alapján, vagyis a gyanúsított személyi körülményei, a büntetőeljárásban tanúsított különböző magatartása, a cselekmény tárgyi súlya, a cselekmény társadalomra való veszélyessége és a kiszabható büntetés mértéke miatt a bíróság megállapította a szökés és elrejtőzés veszélyét, melyet csak az előzetes letartóztatás zárhat ki. A bíróság indoklásában rámutatott arra is, hogy az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására azért nem volt lehetőség, mert V. Zs. csak 2017. szeptember 8. óta gyanúsítottja a cselekménynek, így fennáll annak a veszélye, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülése érdekében kivonná magát az eljárás hatálya alól. A gyanúsított előzetes letartóztatása az első fokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2017. október 10-ig tart.

 

Budapest, 2017. szeptember 10.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály