A Fővárosi Törvényszék elsőfokon előre kitervelten, aljas indokból, hivatalos személy és több ember sérelmére, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntette, valamint terrorcselekmény bűntettének kísérlete miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, akit többek között a Teréz körúti robbantás elkövetésével vádoltak meg. Az elsőfokú ítélet rendelkezése alapján a vádlott leghamarabb 25 év elteltével bocsátható feltételes szabadságra.

A Fővárosi Törvényszék által megállapított tényállás szerint a vádlott 2015 végén elhatározta, hogy robbanószerkezetet készít, amelyet egyenruhás személyek ellen alkalmazva meg tudja szerezni a náluk lévő lőfegyvereket. A szerkezet elkészítéséhez az ismereteket az internetről szerezte meg, majd megvásárolta a szükséges alkotóelemeket is.

Az előre megtervezett robbantást végül 2016. szeptember 24-én a Teréz körút 2-4. szám alatti háznál hajtotta végre, amikor két rendőrjárőr elhaladt az épület előtt. A robbantás hatásfokának növelésére a robbanószerkezet mellé 6 kilogramm szeget rakott. A robbanószerkezetet a közelből, távirányító segítségével hozta működésbe. A detonáció következtében a rendőrjárőr mindkét tagja életveszélyes sérüléseket, súlyos egészségromlást és egyikük maradandó fogyatékosságot is szenvedett. Egy harmadik sértettnek – egy járókelőnek – pedig 8 napon belül gyógyuló sérülése keletkezett. A környékbeli házakban és személygépkocsikban 12 millió forint feletti kár keletkezett. A vádlott amikor észlelte, hogy a rendőrök életben maradtak, meggondolta magát és nem próbálta meg a sértettek lőfegyverét megszerezni, hanem elmenekült.  

A vádlott ezen cselekményét követően elhatározta, hogy anyagi előnyhöz próbál jutni úgy, hogy olyan e-mailt juttat el a Belügyminisztériumba, amelyben újabb robbantásokat helyez kilátásba, ha nem fizetnek neki 1 millió eurót. Végül a levélbe csak az általa használt robbanószerkezet összetételét írta le és azt, hogy a jövőben közli majd a követeléseit is. Mivel a vádlottat  időközben elfogták, ezért a tervezett bűncselekményt nem tudta véghezvinni. A Fővárosi Törvényszék a vádlott ezen tettét terrorcselekmény bűntette kísérletének minősítette.

A nyomozás során a vádlott részletes beismerő vallomást tett, amelyet a bírósági eljárás során visszavont, a visszavonást nem indokolta. A Fővárosi Törvényszék az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a beismerő vallomás mellett a tényállás megalapozottságát többek között a tanúvallomások, az egyes tanúk által közölt személyleírások, a rendőri szemlékről és házkutatásról készült jegyzőkönyvek, valamint a szakértői vélemények támasztják alá. A genetikai, a vegyész-, nyom-, ujjnyom- és fizikus szakértők véleménye mind azt igazolták, hogy a vádlott követte el a robbantást.

A tűzszerész szakértő szakvéleményében tett megállapításai alapján megvolt a reális veszélye annak, hogy a vádlott által készített szerkezet robbanása 5 méteres körzetben az ott lévő személyek halálát okozza, a repeszképző anyagok elhelyezése a robbanószerkezet körül pedig egyértelműen ölési szándékra utal.

Az eljárás során kirendelt elmeorvos és pszichológus szakértők egybehangzóan állították, hogy a vádlott nem szenved kóros elmeállapotban. Az elmeorvos szakértő véleménye szerint bár a vádlottnak személyiségzavara van, azonban az sem nem korlátozta, sem nem tette képtelenné arra, hogy a bűncselekmény elkövetését és annak következményeit felismerje. A kirendelt toxikológus szakértői vizsgálat pedig megállapította, hogy a vádlott a nyomozás során tett beismerő vallomása alkalmával nem állt olyan szer hatása alatt, amely őt akarata ellenére valótlan tartalmú beismerő vallomásra bírta volna.

A Fővárosi Törvényszék a büntetés kiszabásakor figyelembe vette a bűncselekmény elkövetésének időszakát – azt, hogy az egy hétvégi napra, az esti órákra esett, amikor sokan tartózkodnak a közterületen –, a gátlástalan elkövetési módot, annak a közbiztonságra különösen veszélyes jellegét és a keletkezett károk mértékét is. A Fővárosi Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a vádlott esetében a büntetési célok elérése kizárólag az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés kiszabásával biztosítható.

Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, míg a védő felmentésért, illetve enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Törvényszék a vádlott letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintettel a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta. Ezen határozattal szemben csak a védő jelentett be fellebbezést.

Budapest, 2018. szeptember 12.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály