A Budai Központi Kerületi Bíróságon 2017. november 29-én megkezdődött az a tárgyalássorozat, amelyben az ügyészség a vádlottat bírósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. 

 

A 2017. augusztus 16-án kelt vádirat lényege, hogy a vádlott 2017 februárjában felkeresett egy ügyvédet azzal a céllal, hogy polgári jogi kérdésben jogi tanácsot kérjen tőle. A vádlott tudta, hogy az ügyvéd az emberölés bűntettének kísérlete miatt folyamatban lévő büntetőügyben T. Gy. vádlott védője. A vádlott azzal is tisztában volt, hogy T. Gy. elektronikus nyomkövető rendszer alkalmazásával házi őrizet hatálya alatt áll.  A tanácsadást követően a vádlott megkísérelte rábírni az ügyvédet arra, hogy védőként vegye rá a védencét arra, hogy a lábán viselt elektronikus nyomkövető eszköz eltávolításával szökjön meg a házi őrizetből, utazzon külföldre és vigyen magával olyan, a belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat, amelyeket ismeretlen személyek adnának a részére.  Amikor az ügyvéd egyértelművé tette, hogy nem kívánja felbujtani védencét a fogolyszökésre, a vádlott 20 millió forintot ajánlott a részére, ha mégis megteszi. Az ajánlatot az ügyvéd visszautasította.

 

A Fővárosi Főügyészség a vádlottat egy rendbeli, vesztegetés bírósági eljárásban bűntettével vádolja. 

 

Az első tárgyalási napon a vádirat ismertetése után a vádlott a személyi körülményeire történő nyilatkoztatást követően vallomást tett, melyben tagadta bűnösségét. Kitért többek között arra, hogy T.Gy.-vel nem találkozott, őt nem ismerte és nem is beszéltek. T.Gy. ügyvédjét egy polgári jogi kérdéssel kapcsolatban kereste fel, mely megvitatását követően, kötetlen beszélgetés kapcsán került szóba T. Gy., azonban a vádlott az vádiratban megfogalmazott rábírást nem kísérélte meg. Az említett találkozásukat megelőzően – állítása szerint – nem volt arról tudomása, hogy az ügyvéd T. Gy. védője lenne.  A bizonyítási eljárás keretében az eljáró bíró ismerette a vádlott nyomozás során tett vallomásának egyes részleteit, melyeket a vádlott minden tekintetben fenntartott.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

Ezt követően a bíróság tanúként hallgatta meg az érintett ügyvédet, aki a vádlotthoz hasonlóan a nyomozási eljárás során tett vallomásaihoz hasonlóan nyilatkozott, miszerint az említett találkozás alkalmával a vádlott megpróbálta rábírni őt, hogy vegye rá a védencét – T. Gy-t – arra, hogy az elektronikus nyomkövetőt eltávolítva szökjön meg a házi őrizetből külföldre és vigye magával a fent említett dokumentumokat. 

 

A bizonyítási eljárás keretében az eljáró bíró a tárgyaláson szembesítést rendelt el a vádlott és a tanú között, akik továbbra is fenntartották az előzőekben és a nyomozási eljárás során elmondottakat, így a szembesítés nem vezetett eredményre. 

 

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2017 októberében fenntartotta a vádlott máricus óta tartó előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyére tekintetettel. A védő – és hozzá csatlakozva a vádlott – a kényszerintézkedés enyhítésére tett indítványukban arra hivatkoztak, hogy az előzetes letartóztatás során meghatározotott szökés, elrejtőzés veszélye akár még fenn is állhat, azonban a bűnismétlés reális veszélye nem megalapozott a vádlott esetében, így enyhébb kényszerintézkedés is megfelelően biztosítja a vádlott együttműködését a büntetőeljárás során. Az ügyészség képviselője az előzetes letartóztatás fenntartására irányuló indítványt terjesztett elő, miszerint a vádlott személyi körülményeiben változás nem történt, jelenleg álláspontja szerint nem indokolt az enyhébb kényszerintézkedés elrendelése. 

 

Az eljáró bíró a vádlott előzetes letartóztatását megszüntette és vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a mozgását nyomon követő technikai eszközzel. A szökés, elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye továbbra is fennáll, azonban figyelemmel a vád tárgyává tett bűncselekmény büntetési tételére, a vádlott erkölcsi bizonyítványa szerinti büntetlen előéletére és az előzetes letartóztatásban töltött idő tartamára a bíróság az előzetes letartóztatást megszüntette és a vádlottal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

Az enyhébb kényszerintézkedést elrendelő végzés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be.

A soron következő tárgyalási napra 2018 márciusában kerül sor, melynek keretében a bizonyítási eljárás további tanúk meghallgatásával folytatódik.

 

Budapest, 2017. november 29.

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály