A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. szeptember 24-én egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte azt a két fiatalkorút, akik megalapozottan gyanúsíthatók csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével és más bűncselekményekkel.

 

Az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján a két fiatalkorú megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2016. szeptember 22-én éjjel az Örs vezér téri aluljáróban alvó, hajléktalan sértettet a származása miatt bántalmazták. A sértett szidalmazása közben őt több alkalommal arcán és testszerte megrúgták, mely következtében a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Figyelemmel azonban a bántalmazás módjára, eszközére és a támadott testtájékra, a nyolc napon túl gyógyuló sérülés veszélye is fennállt.

 

Az I. és XII. kerületi ügyészség a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a gyanúsítottakkal szembeni előzetes letartóztatás elrendelését.

 

A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta.

 

Az indokolás szerint a megalapozott gyanút az ügyben keletkezett rendőri jelentések, a helyszíni szemle, a tanúk vallomása, szembesítés és a lefoglalt kamerafelvételek támasztják alá. A bűncselekmény különös tárgyi súlyát a kiszolgáltatott sértett sérelmére, a gátlástalan és rendkívül erőszakos elkövetési mód alapozza meg.

 

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmények tárgyi súlya és a bizonyítottság esetén kiszabható büntetés nagysága már önmagában felveti annak a lehetőségét, hogy szabadlábon hagyásuk esetén kivonnák magukat büntetőjogi felelősség alól. A kényszerintézkedés különös indokait megvizsgálva pedig úgy ítélte meg, hogy az önkéntes jogkövetést igénylő enyhébb kényszerintézkedés gyanúsítottak esetében nem alkalmazható.

 

A bíróság hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottakat a bűncselekmény elkövetésétől nem tartotta vissza az, hogy mindkettőjük ellen büntetőeljárás van folyamatban, egyikük pedig többszörös visszaeső. A gyanúsítottak rendezetlen életvezetése, egyiküknél pedig a önkéntes jogkövetés hiánya miatt feltételezhető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének így az eljárási cselekményeken való részvételük csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható.

 

A végzés nem jogerős.

 

Budapest, 2016. szeptember 26. 

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya