Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt indítványozta a kényszerintézkedés elrendelését, a védők az ügyészi indítvány elutasítását, védenceik szabadlábra helyezését, illetve egyéb kényszerintézkedés elrendelését kérték.

 

A Katonai Tanács megállapította, hogy az ügyészi indítvány megalapozott.

 

A végzés szerint mindkét gyanúsított esetében fennáll a bűncselekmény megalapozott gyanúja, melyet a feljelentés, a titkos információ gyűjtés és titkos adatszerzés, valamint a fedett nyomozók jelentései, a figyelési adatai és az egyik gyanúsított beismerő vallomása támasztanak alá.

 

Rámutatott a bíróság a végzésében arra, hogy az egyik gyanúsított esetében nem a bűnismétlés, hanem a bizonyítás megnehezítése, veszélyeztetése, míg a másik gyanúsított esetében valóban a bűnismétlés veszélye alapozza meg az előzetes letartóztatás elrendelését.

 

A végzés szerint a nyomozás több hónapja folyik és az ügy bonyolultsága miatt további személyeket kell kihallgatni, bizonyítékokat beszerezni. Ezért megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábra kerülése esetén társát, illetve a lehetséges terhelteket befolyásolná, ezáltal az eljárást megnehezítené, a bizonyítást veszélyeztetné. Hangsúlyozta a bíróság azt, hogy a házi őrizet alkalmazása nem küszöbölné ki ezt a veszélyt, hiszen a gyanúsított lakóhelyén bárkit fogadhatna, távközlési eszközzel ellenőrzés nélkül bárkivel kapcsolatba léphetne.

 

A bűnismétlést a másik gyanúsított esetében az támasztja alá, hogy felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el az eljárás eddigi adatai szerint a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekményt.

 

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa kifejtette, hogy a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában a legfontosabb cél a tényállás felderítése, a büntetőjogi felelősség tisztázása. A bűncselekmény szervezettsége miatt a kapcsolattartás kiküszöbölését csakis a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése tudja biztosítani.

 

Budapest, 2016. február 25.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya