A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. október 5-én egy hónapra elrendelte annak a nőnek az előzetes letartóztatását, akivel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Felderítő Főosztálya folytat eljárást embercsempészés bűntette miatt. A gyanú szerint az elkövető még 2015 szeptemberében rábírt egy házaspárt arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében segítsenek neki szír menekülteket Ausztriába szállítani. Majd a menekültekkel történt megállapodást követően saját gépkocsijukkal elszállították őket a határátkelőig, ahonnan a menekültek gyalog keltek át a zöldhatáron és annak túloldalán visszaszálltak a gyanúsított autójába, hogy elvigye őket Bécsig. Az osztrák rendőrség munkatársai feltartóztatták a másik házaspár gépkocsiját. Amikor a gyanúsított észlelte a társaival szemben megkezdett rendőri intézkedést, gépkocsijával megfordult és elmenekült a helyszínről.

 

Az osztrák Eisenstadt-i Bíróság embercsempészés bűntette miatt folytatott eljárást a másik házaspárral szemben, amely eljárás során az osztrák hatóságok több alkalommal kísérelték meg  a magyar nőt megidézni, azonban ő a hatóság előtt egyszer sem jelent meg. Az osztrák hatóságok a büntetőeljárás lefolytatását a gyanúsított vonatkozásában felajánlották, és azt a Legfőbb Ügyészség  határozatával elfogadta. A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, a szökés és elrejtőzés veszélyére, valamint arra hivatkozva, hogy szabadlábon hagyása esetén meghiúsítaná, megnehezítené, illetve veszélyeztetné a bizonyítást, továbbá újabb bűncselekményeket követne el. A gyanúsított a bíróság előtt részletes vallomást tett. Védője az ügyészi indítvány elutasítását és elsődlegesen a gyanúsított szabadlábra helyezését indítványozta, illetve enyhébb kényszerintézkedés elrendelését kérte. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védő indítványát megalapozatlannak találta, és  egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a gyanúsítottat. A gyanúsított cselekménye – bizonyítottsága esetén – vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntettének megállapítására alkalmas.

 

A megalapozott gyanút a rendőri jelentés, a lefoglalt tárgyi bizonyítási eszköz, tanúvallomások, felismerésre bemutatások, és az okirati bizonyítékok kellőképpen alátámasztják. A nyomozati iratok alapján a megalapozott gyanú a bíróság álláspontja szerint fennáll, azzal szemben a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ésszerű kételyek nem támaszthatóak. A fentiekben kifejtett körülményekre tekintettel megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel kizárólag kényszerintézkedés elrendelésével biztosítható. A bíróság vizsgálva a védői indítványokat, valamint a vonatkozó jogszabályokat, enyhébb kényszerintézkedés alkalmazására az eljárás jelen szakaszában nem látott lehetőséget. A bíróság indokolásában hangsúlyozta, hogy erre azért sem lett volna lehetősége, mert a házi őrizet alapvető objektív feltételei hiányoznak. A gyanúsított állítása szerint gyermekei tulajdonában álló ingatlanban él, ez okirattal nem igazolt. Nem áll rendelkezésre továbbá befogadó, illetve eltartást igazoló nyilatkozat sem, az sem, hogy a gyanúsított eltartása házi őrizet esetén hogyan lenne biztosítva. Az enyhébb kényszerintézkedés, a lakhelyelhagyási tilalom a bíróság álláspontja szerint nem biztosítaná a szökés és bűnismétlés veszélyének kiküszöbölését, különös tekintettel arra, hogy a gyanúsított felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt tagadta meg a külföldi hatóságokkal való együttműködést, az idézésre történő megjelenést, így az önkéntes jogkövetés az esetében nem állapítható meg. A végzés nem jogerős.

 

Budapest, 2016. október 5. 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya