A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. október 7-én egy hónapra elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt. A nyomozás adatai szerint a büntetőügynek két gyanúsítottja van, az egyik gyanúsított szabadlábon védekezhet. A megalapozott gyanú szerint a két gyanúsított, mint üzlettárs 2009-ben állapodtak meg abban, hogy cégcsoportjuk egy hitelbank felé fennálló több milliárd forintos tartozásának jelentős részét - egy másik bank által vállalt bankgarancia biztosításával - egy újabb hitel felhasználásával fizetik vissza. Ezért 2010-ben színlelt hitelkeretszerződést kötöttek a korábbi hitelt is nyújtó bankkal.

 

A gyanú szerint a bankgarancia bírálati eljárás során valótlan adatokat és hamis okiratokat  használtak fel, tévedésbe ejtve a bankgaranciát vállaló és a hitelt nyújtó bank döntéshozóit is. A gyanúsítottak cselekménye – bizonyítottság esetén – különösen jelentős kárt okozó csalás bűntettének megállapítására alkalmas. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az egyik gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, szökésének vagy elrejtőzésének, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélyére hivatkozva.

 

A gyanúsított védője az ügyészi ügyészi indítvány elutasítását és enyhébb kényszerintézkedés elrendelését indítványozta. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védői indítványt megalapozatlannak találta. A megalapozott gyanút többek között a feljelentés, a tanúvallomások, okirati bizonyítékok támasztják alá. A végzés indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a bűncselekmény büntetési tételben kifejeződő tárgyi súlya nem önmagában ad alapot a kényszerintézkedés alkalmazására, az a konkrét adatok alapján megállapítható egyéb, speciális elkövetési körülményekkel együtt értékelendő. A bíróság ilyen körülményként értékelte a bűncselekmény szervezett, összehangolt elkövetési módját, továbbá  a társadalomra veszélyességét, a halmazatot és a büntetés mértékét, amelyek a szökési kockázatot is hangsúlyosabbá teszik. Figyelemmel a nyomozás irataiból rendelkezésre álló adatokra, a cselekmény jellegére, az elkövetés módjára és körülményeire, valamint a még tervezett nyomozási cselekményekre, megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a büntetőeljárás során kihallgatandó személyek befolyásolásával a bizonyítást meghiúsítaná. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a cselekmény tárgyi súlyára és a bizonyítottság esetén kiszabható büntetés nagyságára való tekintettel szükséges a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazása. A gyanúsított személyi körülményei a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában önmagukban nem indokolják a legszigorúbb kényszerintézkedés mellőzését.

 

Budapest, 2106. október 7.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya