Fővárosi Törvényszék - Előzetes letartóztatásba került a NAV három hivatásos állományú tagja és egy ügyész
Beküldés dátuma
2017.06.30. - 09:29
Szervezeti egység
Fővárosi Törvényszék
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. június 29-én egy hónapra elrendelte annak az ügyésznek és a NAV három hivatásos állományú tagjának, valamint további egy civil gyanúsítottnak az előzetes letartóztatását, akikkel szemben többrendbeli üzletszerűen elkövetett, hivatali vesztegetés bűntette miatt folytat nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség.
A megalapozott gyanú szerint a bűnüldöző szervek látókörébe került, illetve büntetőeljárás alá vont személyek a gyanú szerint milliós nagyságrendű összegeket, összesen közel százmillió forintot fizettek egy csoportnak, melynek tagja volt három pénzügyőr és egy helyi ügyészségi ügyész is. A kifizetett jogtalan előnyért cserébe a csoport tagjai a munkájuk során megismert bűnügyi információkat szolgáltattak ki arra jogosulatlan személyeknek, a büntetőeljárás alóli mentesülésük, vagy cselekményük enyhébb elbírálása érdekében, több esetben ún. hatósági „védelmet“ ígérve számukra. A kifizetett, esetenként több tízmillió forintos nagyságrendű összegeken a bűnszervezetként működő elkövetői kör tagjai osztoztak.
A gyanúsított ügyész mentelmi jogát a legfőbb ügyész felfüggesztette. Ezt követően a kényszerintézkedés alkalmazását négy gyanúsítottal szemben indítványozta az ügyészség a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítás meghiúsításának veszélyére hivatkozva. Az ötödik gyanúsított esetében az ügyészség arra figyelemmel indítványozta az előzetes letartóztatás elrendelését, hogy a bűncselekményt több, még folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el.
A nem nyilvános meghallgatáson a gyanúsítottak védői az ügyészi indítvány elutasítását és a gyanúsítottak szabadlábra helyezését, illetve másodlagosan házi őrizetük elrendelését kérték.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védők és a gyanúsítottak indítványait megalapozatlannak találta.
A bíróság a végzésében megállapította, hogy a rendelkezésre álló nyomozati iratok alapján a megalapozott gyanú valamennyi gyanúsított vonatkozásában fennáll, azt rendőri jelentések, gyanúsítotti vallomások, házkutatásokról és lefoglalásokról készült jegyzőkönyvek, valamint tanúvallomások támasztják alá.
A gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények tárgyi súlya kiemelkedő, bizonyítottságuk esetén – figyelemmel a bűnszervezeti minősítésre is – két évtől tizenhat évig terjedő szabadságvesztés kiszabásával büntethető. A bíróság álláspontja szerint a büntetési tétel nagysága már önmagában felveti azt a feltételezést, hogy a gyanúsítottak jelenléte az eljárási cselekményeken csak az előzetes letartóztatás elrendelésével biztosítható.
Az eddig feltárt és rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a gyanúsítottak a bűncselekményt szervezetten, nagy számban, hosszabb időn keresztül, összehangoltan követték el. Az ilyen elkövetési mód a szökési kockázatot is hangsúlyosabbá teszi és mivel a bűncselekmény elkövetéséből származó vagyon pontos sorsa sem tisztázott jelenleg, ez szintén a szökés veszélyét erősíti. A bíróság álláspontja szerint az ügyész és a három pénzügyőr gyanúsított esetében megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyásuk esetén megszöknének vagy elrejtőznének, így az eljárás során a jelenlétük csak az előzetes letartóztatás elrendelésével biztosítható. A szökés veszélyét a bíróság által sem vitatottan rendezettnek mondható személyi körülmények csökkenthetik ugyan, de nem küszöbölik ki.
Jelen ügyben jelentős közérdek fűződik a bizonyítási eljárás befolyásmentességéhez, azonban az elkövetés körülményeire tekintettel feltehető, hogy a gyanúsítottak az eljárás során továbbiakban kihallgatni tervezett személyek befolyásolásával a bizonyítást megnehezítenék vagy meghiúsítanák.
Az ötödik gyanúsított vonatkozásában pedig megállapítható, hogy a jelen ügyben terhére rótt cselekményt több folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt, házi őrizetben követte el. Ezért feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el, ugyanis a korábbi eljárások sem tartották vissza újabb bűncselekmény elkövetésétől.
A végzés nem jogerős, a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek.
Budapest, 2017. június 29.
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály