A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. október 21-én egy hónapra elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy szeptember 24-én egy budapesti belvárosi járdaszakaszon robbantást követett el, amelynek következtében az ott járőrszolgálatot teljesítő két rendőr súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. A gyanúsított ellen a Központi Nyomozó Főügyészség folytat nyomozást előre kitervelten, több ember és hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt.A Központi Nyomozó Főügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, szökésének vagy elrejtőzésének, a bizonyítási eljárás meghiúsításának, továbbá a bűnismétlés veszélyére hivatkozva. A terhelt nem kívánt vallomást tenni, védője elsődlegesen az ügyészi indítvány elutasítását, másodlagosan enyhébb kényszerintézkedés elrendelését indítványozta. A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak találta. A gyanúsított cselekménye előre kitervelten, több ember és hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint robbanóanyaggal visszaélés bűntettének a megállapítására lehet alkalmas bizonyítottság esetén.

A megalapozott gyanút a ékről, valamint házkutatásokról, lefoglalásokról készült jegyzőkönyvek, az elkészült szakértői szakvélemények, a szakértők előzetes megállapításait tartalmazó okiratok, egyéb rendőri jelentések, a beszerzett kamerafelvételek, a gyanúsított telefonjának adattartalma, illetve a híváslista elemzések, továbbá a rendelkezésre álló tanúvallomások támasztják alá. A bíróság a megalapozott gyanút ezen bizonyítékok alapján kellően alátámasztottnak találta.

A végzés indokolása szerint az előzetes letartóztatásnak az ügyész által hivatkozott indokai fennállnak. A gyanúsított terhére rótt bűncselekmények közül a súlyosabban minősülő cselekmény büntetési tétele tíz évtől húsz évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, így a cselekmény tárgyi súlya kiemelkedő. Emellett a gyanúsított a rendelkezésre álló adatok alapján munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkezik, családi kötelékei fellazultak. Ilyen körülmények mellett a bíróság álláspontja szerint nincsenek olyan erős személyi kötelékek, amelyek a büntetőjogi fenyegetettség foka mellett a terhelt rendelkezésre állását kényszerintézkedés alkalmazása nélkül biztosítanák.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a gyanúsított személyéhez kötődő tárgyi bizonyítékok teljes körű beszerzésére, a potenciális bűntársak körének meghatározására, gyanúsított személyéhez kötődő tanúk kihallgatására csak a terhelt azonosítása és elfogása teremt lehetőséget, továbbá a cselekmény motivációja még nem ismert. Ezért megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén különösen további kihallgatandó személyek befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszközök, okiratok megsemmisítésével vagy elrejtésével a bizonyítást megnehezítené, veszélyeztetné.

A rendelkezésre álló nyomozati adatok alapján a bíróság megalapozottnak találta azt is, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén hasonló jellegű, súlyos, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A bíróság vizsgálta enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának lehetőségét, de a szökés veszélye kiemelkedő, és a bizonyítás megnehezítésének veszélye is fennáll, a kényszerintézkedési célok biztosítására a technikai nyomkövető eszközzel ellenőrzött házi őrizet sem lenne elegendő. A végzés nem jogerős.

Budapest, 2016. október 21.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya