A Budai Központi Kerületi Bíróság 2023. július 9-én megtartott ülésén halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt elrendelte egy férfi letartóztatását.

A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt 2023. július 1-jén 00 óra 44 perckor az általa vezetett személygépkocsival Budapesten a Róbert Károly körúton – a Váci út irányából a Flórián tér irányába – a belső forgalmi sávban közlekedett. Haladása során az Árpád híd Népfürdő utcai felhajtójához érve a balra ívelő útkanyarulatban az autóval megcsúszott, és elveszítette uralmát a jármű felett. Jobbra próbált ellenkormányozni, amelyet követően a személygépkocsi jobbra, az úttestről lesodródva a jobb oldalon telepített, a kerékpárutat elválasztó szalag- és csőkorlátnak ütközött, eközben a szintben kiemelt kerékpárútra is felcsapódott, majd a kiszakadt szalagkorláttal együtt neki ütközött a kerékpárúton vele szemben, Buda irányából Pest irányába közlekedő kerékpárosnak. 
A szalag- és csőkorlátnak, a szintben kiemelt kerékpárútnak és az ott közlekedő kerékpárosnak történő ütközést követően a személygépkocsi visszacsapódott az úttestre és a tetejére borult, amely közben a személygépkocsiból kifröccsenő olaj és fagyálló folyadék rácsapódott a középső forgalmi sávban mögötte érkező férfi által vezetett személygépkocsira. 
Ezt követően a balesetet okozó autó az Árpád hídon – a belső és a középső forgalmi sávban – a tetején csúszott a Flórián tér irányába, majd a szalagkorlátnak történő ütközés helyétől kb. 70 méterre nekiütközött az Árpád hídon vele azonos irányból a belső forgalmi sávban közlekedő személygépkocsinak. 

A baleset során a gyanúsított és egy másik sofőr nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, míg a kerékpáros a kórházba szállítását követően – a folyamatos orvosi ellátás ellenére – életét vesztette. 

A terhelt cselekménye – bizonyítottság esetén – halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megállapítására alkalmas.

A bűncselekmény megalapozott gyanúját a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetről szóló jelentés, a helyszínrajz, fényképfelvételek, az Országos Mentőszolgálat esetlapjai stb. támasztják alá. 

A bíróság megállapítása szerint bár a terhelt büntetlen előéletű, az eljárás során beszerzett adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a balesetet okozó gépjárművet versenyzésre használja. Erre utal az autó egyedi rendszáma, illetve a gépjármű jelentős teljesítménynövelése is. A baleset helyszíne klasszikusan olyan hely, ahol korábban is fordultak már elő közúti gyorsulási versenyek, továbbá a terhelt korábbi jogsértéseinek helyszínei is jellemzően versenyzésre használt helyszínek. Mindezekre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a balesetkor a terhelt és egy másik autó vezetője között spontán gyorsulási verseny alakult ki, ennek következtében hunyt el a vétlen kerékpáros.
 
A rendelkezésre álló iratok alapján az ülésen az is megállapítható volt, hogy a gyanúsított kikapcsolta a fejlett vezetést támogató rendszert (ESP) a gépkocsiban, amelyből a terhelt kockázatot semmibe vevő, felelősséget nem ismerő hozzáállására lehet következtetni. Ez a bűnismétlés veszélyét növelő tényező. Ugyancsak az ezen magatartásra vonatkozó következtetést erősíti az is, hogy – az eredmény tekintetében gondatlan bűncselekmény vonatkozásában – a bűncselekmény elkövetésének oka szándékos szabályszegés volt – ld. többszörös sebességtúllépés. 

A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a gyanúsított a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyja, alappal következtethetően semmibe veszi a közlekedési szabályokat. A vele szemben lefolyatott szabálysértési eljárások sem tartották vissza attól, hogy a megalapozott gyanú szerint ismételten közlekedési szabályt szegjen. 

Mindezek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő közlekedési bűncselekményt követne el, így vele szemben a bűnismétlés veszélyétől alapos okkal lehet tartani.

Döntése során a bírságnak azon sajátos körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy a terhelt a bűncselekményt a megalapozott gyanú szerint olyan nagy teljesítményű személygépkocsival követte el, amely egy olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben ő maga minősített befolyással rendelkezik, de a saját tulajdonában is van egy nagy teljesítménnyel bíró személygépkocsi, így a bűnügyi felügyelet elrendelése estén a terhelt rendelkezésére állnának olyan gépjárművek, amelyek a bűnismétlés veszélyét megkönnyítenék.

A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény körülményeiből és a terhelt szabálysértési előéletéből arra lehet következtetni, hogy a férfi öntörvényű, magát a kötelező normák fölé helyezi, ezért azt nem lehet alappal feltételezni, hogy a bűnügyi felügyelet magatartási szabályait be is tudná tartani, azaz az ehhez szükséges mértékű önkéntes jogkövetési hajlandósággal rendelkezne. 

A bíróság szerint a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény jellege és a terhelt nyomozati iratokból kikövetkeztethetően a közlekedési szabályokat semmibe vevő személyisége a letartóztatás elrendelését teszi szükségessé.
 

Budapest, 2023. július 9.