A Fővárosi Törvényszék 2019. december 13-án elsőfokú ítéletet hirdetett abban a büntetőügyben, amely az FKF Zrt.-től a  MASZ részére 2009-ben juttatott jogosulatlan támogatások kapcsán indult. A Törvényszék a vádlottakat különböző mértékű – 6 hónap és 1 év 2 hónap közötti – felfüggesztett fogházbüntetésre és pénzbüntetésre ítélte, továbbá előzetes mentesítésben részesítette őket.

Az ítélet szerint az I. rendű vádlott, az FKF Zrt. stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese, a IV. rendű vádlott, a GAVE szakmai vezetője – egyben a MASZ alelnöke –, valamint a VIII. rendű vádlott, a MASZ elnökhelyettese 2009 végén megállapodtak abban, hogy az FKF Zrt. innovációs járulék felhasználására vonatkozóan az I. rendű vádlott fiktív szerződéseket köt a IV. rendű vádlott vezetése alatt álló cégcsoport egyik tagjával és a fiktív szerződések alapján elkészítendő kutatási tanulmányokért fizetett összeg egy részéből – szintén a IV. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokon keresztül – támogatják a MASZ-t. Az elkészült tanulmányok nem feleltek meg a kutatás-fejlesztési céloknak, innovációt nem tartalmaztak és olyan önálló, új kutatási eredményeket sem, amelyeket az FKF Zrt. tevékenysége során alkalmazhatott volna. Az FKF Zrt.-nek emiatt 20 millió forint vagyoni hátránya keletkezett. A II. rendű, a III. rendű, az V. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottak közül volt, aki a szerződések megkötésében, volt, aki az azt megelőző egyeztetésekben, a szerződések elkészítésében, a fenti tanulmányok elkészíttetésében, illetve a teljesítési igazolások kiállításában vett részt.

A Törvényszék a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképp megállapította, hogy a vádlottak  cselekményének célja az volt, hogy az FKF Zrt. burkolt támogatást nyújtson az akkor rossz anyagi helyzetben lévő MASZ részére. Ezt a jogellenes támogatást kívánták leplezni és az ezzel okozott kárt ellensúlyozni az innovációs járulék 2010. évben történt szintén jogellenes elszámolásával.

Tekintettel arra, hogy az ügyészség az eljárás során a vádirati tényállást nem terjesztette ki az innovációs járulék jogellenes elszámolására és nem szerepeltette abban a költségvetési csalás tényállási elemeit, ezért a Törvényszék az I. és II. rendű vádlottak esetében – a vádhoz kötöttség elve miatt – nem tudta megállapítani a költségvetési csalás bűntettének elkövetését. A II. és IV. rendű vádlottak – tehát az egyesület és az általa bevont alvállalkozó vezetőinek – cselekményét ugyanakkor a Törvényszék bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének és pénzmosás bűntettének minősítette.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlottak terhére fel nem róható több mint 10 éves időmúlást, a vádlottak büntetlen előéletét, továbbá a III. és VIII. rendű vádlottak idős életkorát is.

Az ítélet nem jogerős.