A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. május 17-én elsőfokú ítéletet hirdetett R. J. és 17 társa ügyében, akiket azzal vádoltak, hogy 2017 novemberében egy FTC-DVSC férfi NB1-es futballmérkőzésen bántalmaztak két sértettet, egyikőjüknek súlyos sérülést okozva, ahol a maradandó fogyatékosság reális lehetősége is fennállt.

A vádirat szerint a vádlottak a mérkőzés szünetében megtámadták és megverték a két sértettet. A támadás oka az volt, hogy az egyik sértett – aki egy új szurkolói csapatot alakított és ott vezérszurkoló lett – együttműködött az FTC vezetőivel: a korábban bevezetett új biztonsági szabályok, azaz a vénaszkenneres azonosítás ellenére a mérkőzéseket továbbra is látogatta, nem bojkottálta azokat. A másik sértett is az „áruló” hozzáállást tanúsító szurkoló társaságában tartózkodott.
A bántalmazások következtében az egyik sértett 8 napon túl, a másik sértett pedig 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Az ügyészség a vádlottakat aljas indokból elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének kísérletével, aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, valamint egy vádlottat csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével vádolta.

A bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta az ellenük felhozott vádakban, egy esetben az ügyészi vádbeszédben írt törvényi minősítésen változtatva.
17 vádlottat 10 hónaptól 1 év 10 hónapig terjedő, végrehajtásában 2, 3, valamint 4 évre felfüggesztett börtönbüntetésre, egyiküket pedig 1 év 4 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

A bíróság minden vádlottat 2 évre eltiltott a Magyar Labdarúgó Szövetég versenyrendszerében, a Ferencvárosi Torna Club részvételével megrendezésre kerülő sportrendezvények látogatásától, továbbá rendelkezett a bűnügyi költségek különböző mértékű megtérítési kötelezettségéről is.

A bíróság indokolásában elmondta, hogy a II., III., V., VII., VIII., X., XIII., XVI. és XVIII. rendű vádlottak esetében enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a bűnösségre kiterjedő beismerő vallomás mellett lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Figyelembe vette továbbá, hogy egy vádlott kiskorú gyermekéről, két vádlott nagykorú hozzátartozójáról gondoskodik, emellett az időmúlást is. A legtöbb vádlott esetében enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, továbbá az, hogy a testi sértés bűntette bűncselekmények közül az egyik kísérleti szakban rekedt, és a megbánó magatartás mellett a sértett egyidejű megbocsátása is. Súlyosító körülményként vette figyelembe ugyanakkor a bűncselekmények tekintetében a társas elkövetését, néhány vádlott esetében a büntetett előéletet, s értékelte a sértetti közrehatást is. A bíróság hangsúlyozta, hogy mivel fiatal felnőttekről van szó, akik többnyire már családosak, nem tartotta célravezetőnek a letöltendő börtönbüntetés kiszabását, de pusztán pénzbüntetés, illetve más alternatív büntetés kiszabása kiüresítené a büntetés célját, annak jövőre vonatkoztatott visszatartó erejét. A büntetési céloknak a vádlottak esetében a felfüggesztett börtönbüntetés felel meg legjobban, ezalól kivétel a XI. rendű vádlott, tekintve, hogy felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt állt a terhére felrótt cselekmény elkövetésének időpontjában. Vele szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés alkalmazása törvénybe ütköző lett volna, így a bíróság a belső arányosságot a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása által tudta megteremteni.

A bíróság ítéletét a vádlottak többsége tudomásul vette.
A VII. és XVI. rendű vádlottak enyhítésért, a XI. rendű vádlott elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért, a XIV. rendű vádlott felmentésért, a XVIII. rendű vádlott pedig előzetes mentesítés alkalmazása végett fellebbezett. A IV. rendű vádlott védője és a VII. rendű vádlott 3 nap gondolkodási időt kértek a jognyilatkozat bejelentése végett. Ugyanígy az ügyészség is 3 nap gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.

Budapest, 2019. május 20.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály