A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB, Bíróság) elsőfokú ítéletet hirdetett abban a munkaügyi perben, amelyben a felperest egy közösségi portálon közzétett bejegyzései miatt fegyelmi eljárás alá vont a munkáltatója. A vizsgálat eredményeképp megszüntették a felperes ügyészi szolgálati jogviszonyát. Az FKMB az alperes munkáltató határozatát megváltoztatta és a felperest egy fizetési fokozattal való visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta. Kötelezte továbbá az alperest a felperes elmaradt illetményének, ruhapénzének, cafeteriájának és ezek kamatainak, továbbá 1 millió forint sérelemdíjnak a megfizetésére.

A Bíróság a tényállást a felperes keresetlevele, az alperes érdemi ellenkérelme, a felek nyilatkozatai, valamint a tanúvallomások alapján állapította meg.

Az eljárás során a Bíróságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes a perbeli bejegyzések közzétételével megvalósított-e fegyelmi felelősséget, és ha igen, akkor a munkáltatója által kiszabott büntetés arányban állt-e a fegyelmi vétséggel.

A Bíróság osztotta a munkáltató azon álláspontját, amely szerint a felperes egy internetes portálon 2018. március 14-én megjelent cikkhez fűzött kommentjével sértette, illetve veszélyeztette a hivatása tekintélyét. A 2018. március 15-én és 17-én közzétett bejegyzésekkel kapcsolatban azonban a Bíróság nem látott ilyen magatartást megvalósítottnak. Az ítélet szerint a felperes ezen nyilatkozatait ugyanis nem az eljárása során, hanem a magánéletében tette, amelyre figyelemmel politikai tevékenységet nem valósított meg, a bejegyzései a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartoznak. Továbbá nem lehet azt megállapítani, hogy ezen véleménynyilvánítás a felperes hivatali munkájára, illetve az ügyészség függetlenségére és pártatlanságára bármilyen hatással lenne. A perben kihallgatott tanúk egyike sem jelölt meg olyan – szervezeten kívüli személyt –, akiben a bejegyzések ilyen megítélést eredményeztek volna, azonban hivatkoztak arra, hogy a szervezeten belüli ismerősök negatívan vélekedtek.

Mindezek alapján a Bíróság megállapította, hogy a felperes magatartásával megvalósította a fegyelmi vétséget, azonban az alperesi munkáltatói intézkedés nem állt arányban az elkövetett cselekménnyel. Az ítélet szerint a felperes az eredeti munkakörében dolgozhat tovább, ugyanis a munkáltató nem jelölt meg olyan indokot, amelyből a Bíróság megállapíthatta volna, hogy a felperes továbbfoglalkoztatása miért nem várható el az alperes munkáltatótól.

A felperes keresetében egészségkárosodása miatt sérelemdíj megfizetését is kérte. A Bíróság e tárgyban szakértőt rendelt ki. A szakértői vélemény alapján az FKMB megállapította, hogy a munkáltatói intézkedés következtében sérült a felperes testi épséghez való joga, azonban a felperes jelen állapota nem tekinthető véglegesnek. A Bíróság mérlegelése alapján a felperes sérelemdíj igényét 1 millió forintban állapította meg.

Az ítélet nem jogerős.

Budapest, 2019. május 10.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály