A Pesti Központi Kerületi Bíróság felmentette azt a gyermekorvost, akit 3 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolt az ügyészség.

A vádirati tényállás szerint a vádlottat egy édesapa arra kérte, hogy a 2011. szeptember 22-én, otthon született gyermekének legyen a háziorvosa. A terhelt gyermekorvosként eljárva, hatósági jogköröket gyakorolva, ily módon hivatalos személyként tudomásul vette ismerőse azon kérését, miszerint a gyermeke semmiféle védőoltást nem kaphat, mivel a szülő azokban nem hisz, mert véleménye szerint a védőoltások csak kárt okoznak. A vádlott a kérésbe beleegyezett, és amikor a 6 darab kötelező védőoltás esedékessé vált, akkor az oltások esedékességének időpontjában az oltási könyvben, a gyermek törzslapján, a védőoltási kimutatásban, valamint a számítógépes rendszerben is valótlanul rögzítette azt a tényt, hogy a gyermek az oltásokat megkapta. A kicsi édesanyja – élettársa halálát követően – másik településre költözött, majd 2015. március 26-án az új gyermekorvosának elmondta, hogy sejtése szerint a gyermeke korábban semmilyen kötelező védőoltást nem kapott meg. Mindezek alapján az esetet az új gyermekorvos bejelentette az illetékes kormányhivatalnak. 

Az elsőfokú bíróság a vádlottat – bizonyítottság hiányában – az ellene emelt vád alól felmentette figyelemmel arra, hogy a kiskorú gyermeken elvégzett vérvizsgálat eredményét kiértékelő – a bírósági szakban kirendelt – szakértő úgy nyilatkozott: kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a gyermek a születését követően megkapta-e a kötelező védőoltásokat, így különösen a tetanuszt, amely utólagos vizsgálattal a vérből kimutatható. A bíróság indokolásában rögzítette továbbá azt is, hogy a többi kötelező oltás vonatkozásában semmilyen laboratóriumi vizsgálat nem készült. 

A bíróság hangsúlyozta, hogy az édesanyának, valamint a gyermek új háziorvosának vallomását például – eljárásjogi szabályok miatt – ki kellett zárnia a bizonyítékok köréből, ugyanis az anyát vallomástételének felvételekor nem figyelmeztették arra, hogy nem köteles olyan kérdésekre válaszolni, amelyekkel önmagát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A gyermekorvos vallomásának bizonyítékként történő felhasználásához pedig mindenképpen szükség lett volna arra, hogy részére a gyermek édesanyja, mint titokgazda, titoktartási kötelezettsége alól felmentést adjon, ez azonban nem történt meg. 

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelését követően felmentette a terheltet az ellene emelt vád alól. 

Az ítélet nem jogerős, az ügyész megalapozatlan tényállás és bűnösség megállapítása miatt jelentett be fellebbezést. 

Budapest, 2021. január 28.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály