A felperes keresetében egyrészt annak megállapítását kérte, hogy a keresettel érintett általános szerződési feltételek a 2014. évi XXXVIII. törvény szerinti fogyasztói fogalmon kívüli személyekre nem terjednek ki. A bíróság megállapította, hogy ez a kereseti kérelem nem vizsgálható a törvényben szabályozott polgári eljárásban, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. 

 

A kereset másrészt annak megállapítására irányult, hogy a perben hivatkozott általános szerződési feltétel érvényes, mert az előterjesztett bizonyítékok és tények, valamint az azokat megalapozó szabályok alapján azok tisztességesek.

 

A bíróság érdemben vizsgálta a keresetben megjelölt általános szerződési feltétel érvényességére irányuló kérelmet, melyet az átláthatóság elvének hiányára figyelemmel utasított el.

 

Az ítéleti indoklás rámutatott arra, hogy a törvény vélelmezi a kamat, költség és díjemelés tisztességtelenségét, ha az nem felel a törvényben felsorolt hét (az egyértelmű és érthető megfogalmazás-, a tételes meghatározás-, az objektivitás-, a ténylegesség és arányosság-, az átláthatóság-, a felmondhatóság- és a szimmetria-) elvnek. A bíróság a keresettel érintett szerződéses rendelkezések vonatkozásában a hét elv közül elsődlegesen az átláthatóság elvét vizsgálta. 

 

Kifejtette, az átláthatóság elvének akkor nem felel meg az egyoldalú kamat, költség és díjemelés, ha a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására.

 

A bíróság álláspontja szerint a törvényben nevesített elvek az Európai Uniós joggal történő megfelelést is szolgálják, melyek közül az átláthatóság elve kiemelkedő fontossággal bír. Ez az elv nagy mértékben összefügg az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, valamint a ténylegesség és arányosság elvével.

 

A törvényszék szerint az adott ügyben vizsgált általános szerződési feltételből nem állapítható meg, hogy a többletteher a fogyasztó számára pontosan milyen mértékű, ezért az az átláthatóság elvébe ütközött.

Utalt arra is, hogy az általános szerződési feltétel kikötésében voltak ugyan olyan rendelkezések, amelyek csak a fogyasztó javára történő szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazták, azonban ezek a bármikor történő szerződésmódosítás lehetőségét foglalták magukban, a módosításra okot adó körülmények nem voltak tételesen meghatározva, ezért ez a törvény szimmetria elvébe ütközött.

 

A bíróság a tárgyalás során indokolt végzésekben elutasította a felperes tárgyalás felfüggesztésére irányuló, az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság megkeresésére vonatkozó kérelmeit.

 

Budapest, 2014. augusztus 27.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya