A végzés szerint a 2014. évi XXXVIII. törvény több pontja nemcsak az Alaptörvény egyes rendelkezéseit sérti, de a Római Egyezménybe is ütközik. Az Európai Központi Bankkal való előzetes konzultáció elmaradása pedig felveti a közjogi érvénytelenség kérdését is, amely alapján a törvény Alkotmánybíróság általi megsemmisítésének van helye. A bíróság végzésében egyebekben azzal indokolta a 2014. évi XXXVIII. törvény Alaptörvény-ellenességét, hogy azt a 2004. május 1-je és 2014. július 26. között megkötött fogyasztói kölcsönszerződésekre kell alkalmazni, s ez a visszamenőleges hatály sérti a jogbiztonság elvét. A törvény emellett kizárja annak a lehetőségét is, hogy a bíróság az az alapján indult perekben vizsgálja a pénzügyi intézménynek az egyes fogyasztókkal kötött konkrét szerződéseit, illetve megkötésük körülményeit. Sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény nem rendelkezik arról, hogy kit illet meg a perindítás joga abban az esetben, ha egy megszűnt pénzügyi intézmény követelését nem pénzügyi intézmény szerezte meg. A végzés indokolása szerint a jogbiztonság sérelmét jelenti, hogy a törvény nem biztosítja sem a feleknek, sem a bíróságnak a megfelelő felkészülési időt. 

 

A bíróság megállapítása szerint összeegyeztethetetlen a jogállamisággal, hogy a pénzügyi intézménynek úgy kell megindítania pert, hogy nem ismeri annak jogkövetkezményeit. A jogalkotó ugyanis csak később hozza majd meg azt  a törvényt, amely alapján a pénzügyi intézménynek majd el kell számolnia a fogyasztóval a perrel érintett általános szerződési kikötések érvénytelensége esetén. 

 

A végzés szerint a törvényben meghatározott rövid határidők miatt csak korlátozott bizonyításra van lehetősége a bíróságnak, amely akadályozhatja a tényállás alapos megismerését. A törvény továbbá az elévülési szabályok módosítása nélkül a Ptk-ban megfogalmazott elévülési időn túl is lehetőséget ad a jogérvényesítésre, ami sérti a jogállamiságot, a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget. 

 

A bíróság végzése szerint mind a tisztességes eljáráshoz, mind a jogorvoslathoz való jog sérelmét jelenti az, hogy a felperesnek az illetékekre vonatkozó szabályok helyett a törvényben maghatározott nagy összegű, tételes illetéket kell fizetnie, mely összeghez képest a törvény leegyszerűsíti a bíróság eljárását a vizsgálható tények köre, a tárgyalások száma, az azokon felvehető bizonyítás tekintetében. 

 

 A bíróság álláspontja szerint az Alaptörvénybe ütközik a törvény azon rendelkezése is, hogy az egyedi ügyekben indított pereket fel kell függeszteni, mert ezzel a jogalkotó egyoldalúan, a fogyasztók érdekében avatkozott be. 

 

Budapest, 2014. szeptember 5.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya