A Fővárosi Törvényszék 2016. március 30-án 17 vádlottból, két terhelt kivételével valamennyi terhelt bűnösségét megállapította a sajtóban csak „bundaügyként” emlegetett büntetőügyben, amely a REAC 2007-2009 között játszott hét NB I-es, magyar bajnoki és Ligakupa meccseihez kapcsolódott.

 

A Fővárosi Főügyészség 2013. május 24-én emelt vádat három büntetőügyben, amelyek a sajtóban korábban együttesen „bundaügy” néven váltak ismertté. A folyamatban lévő három büntetőeljárásból elsőként befejeződő ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat K. Zoltánnal és 16 társával szemben vesztegetés, valamint vesztegetés elfogadásának vétsége, illetve bűntette miatt. 

 

Az ügyészség a REAC labdarúgó csapata által 2007 és 2009 között lejátszott NBI-es magyar bajnoki és NBI Sportszervezetek Kupája (ún. Ligakupa) futballmérkőzésekkel kapcsolatban emelt vádat. A vád szerint az I. rendű és a II. rendű vádlottak megkeresésére, a III. rendű vádlott közvetítésével, a klub vádirati időszakban még aktív futballistái hat mérkőzés eredményét előre megbeszéltek alapján manipulálták és ezért euróban kifizetett készpénzt kaptak, míg további egy mérkőzés esetében K. Tamás megkeresésére – aki az ügynek nem vádlottja – a manipulációban a sportklub akkori, azóta elhunyt klubigazgatója és vezetőedzője is érintett volt. A vádirat szerint a mérkőzések manipulálásának feltehetően az volt a célja, hogy az előre megbeszélt eredményekre a megbízók vagy más személyek a biztos anyagi haszonszerzés reményében fogadjanak.

 

Az ügyészség valamennyi vádlott vonatkozásában felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés kiszabását, valamint pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés alkalmazását indítványozta. Emellett a vádlottak többsége esetében kérte, hogy a bíróság végleges hatállyal vagy határozott időre tiltsa el őket a labdarúgással kapcsolatos valamennyi foglalkozástól. A védők a vádlottak felmentését vagy egyes esetekben elévülés miatt az eljárás megszüntetését kérték.

 

A törvényszék K. Zoltán I. rendű és L. Mátyás II. rendű vádlottakat egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett fogházbüntetésre és pénzmellékbüntetésre, S. Balázs III. rendű vádlottat két év, végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzmellékbüntetésre ítélte, valamint 5 évre eltiltotta a sportolói foglalkozástól. 

 

Az edző, A. Zoltán Sándor vádlott esetében szintén felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság: az egy évi börtönbüntetést egy év hat hónapi időtartamra függesztette fel.

 

A többi játékos vádlottal szemben a büntetések és eltiltások kiszabásakor a bíróság tekintettel volt arra, hogy hány bunda mérkőzésen vettek részt, és beismerték-e a vesztegetést. 

 

K. Zoltán és L. Mátyás vádlottakat azért mondta ki bűnösnek a törvényszék, mert bizonyítottnak találta, hogy jogtalan előnyt, pénzt adtak a focistáknak azért, hogy a kötelességüket megszegjék.

 

S. Balázs, H. Gábor, valamint a többi játékos vádlott kapcsán a bíróság nemcsak azt látta bizonyítottnak, hogy elfogadták a pénzt, hanem azt is: megszegték a kötelezettségüket azzal, hogy a pályára lépve tényleges játékos tudásukkal szemben motiválatlanul, valódi képességeikhez mérten alulteljesítve, szándékosan veszítették el a meccseket. 

Ez olyan kötelességszegés, amely a vesztegetést súlyosabban minősítette. Hasonlóképpen súlyosabb minősítést eredményezett az is, ha üzletszerűen, tehát rendszeres haszonszerzésre törekedve követték el.

 

A. Zoltán Sándort a törvényszék abban mondta ki bűnösnek, hogy edzőként, vagyis önálló intézkedésre jogosult személyként a pénz elfogadásán túlmenően azzal szegte meg kötelezettségét, hogy a játékosokat szándékosan nem készítette fel a meccsekre edzőtől elvárható szinten.

 

Az aktív vesztegetők, K. Zoltán és L. Mátyás cselekménye a büntető törvénykönyv szerint enyhébben büntetendő, mint azon passzív vesztegetőké, a játékosoké és az edzőé, akik nemcsak elfogadták a bundapénzt, hanem meg is szegték a kötelezettségüket, ráadásul azt anyagi haszonszerzés érdekében tették. 

 

Ny. Krisztián Péter és T. Gábor vádlottak kapcsán a törvényszék nem látta bizonyítottnak, hogy a játékosok a vesztegetés elfogadásán túl is elkövettek volna bűncselekményt, hiszen a terhükre rótt meccseken nem léptek pályára, ezáltal kötelezettségüket sem szeghették meg. E cselekmény büntetési tétele miatt pedig a büntethetőségük elévült, mert a büntetőeljárás az elévülési időn túl indult meg ellenük, ezért velük szemben a büntetőeljárást megszüntette a törvényszék.

 

A játékos vádlottak összesen mintegy 34 ezer eurót és 800 ezer forintot kaptak az elvesztett meccsek után.

 

A törvényszék a vádlottakkal szemben vagyonelkobzást is alkalmazott, amelynek összegét az általuk átvett kenőpénz nagyságához mérten állapította meg.

 

Az ítélet nem jogerős.

 

Budapest, 2016.03.30.

 

A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya