A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2014. február 28-án kihirdetett ítéletével bűncselekmény hiányában felmentette J. F-t és dr. F. L-t a hűtlen kezelés vádja alól.

A Központi Nyomozó Főügyészség a két vádlottat 43 millió forintos, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta, melyet dr. F. L. felbujtóként követett el.

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a váddal szemben azt állapította meg, hogy dr. F. L. katonaként jogszerűen jutott a szolgálati lakáshoz, amelyet először a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Főosztálya jelölt ki további lakásokkal együtt vagyon- és lakásgazdálkodási érdekből elidegenítésre, majd dr. F. L. csak ezt követően nyújtott be kérelmet.

Az ítélet indoklása szerint a vádlottak senkit nem utasítottak, nem fenyegetettek vagy befolyásoltak annak érdekében, hogy a szakmai szervezetek képviselői dr. F. L-ra kedvező ajánlást  készítsenek.

A javaslatot a hivatali rendjében eljárva, a vonatkozó jogszabályok betartásával terjesztette elő a főosztály J. F. miniszternek, aki az elidegenítéssel kapcsolatos döntését a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján, az eljárási rend betartásával, a szakmai szervezetek véleményének beszerzése után hozta meg.

Az ítélet szerint a honvédelmi miniszter nem sértett sem jogszabályt, sem magatartási szabályt, ill. vagyonkezelői kötelezettséget, amikor dr. F. L. szolgálati lakását elidegenítésre kijelölte, így a döntése jogszerű volt.

A tanácsvezető bíró indoklásában kiemelte, hogy a lakás vételárának megállapítása dr. F. L. 20 éves katonai szolgálati jogviszonyára tekintettel, az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően történt és annak megállapításakor egyetlen olyan kedvezményt sem kapott, amit a jogszabály ne tett volna lehetővé.

A bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy csak 2012-ben módosították a jogszabályokat a körben, hogy akit állami vezetővé neveznek ki, a vezetői tisztség időtartamára a szolgálati jogviszonya megszűnik és így ezen a jogcímen nem kaphat juttatásokat. Ezt hívták a „lex Fapál”-nak.

A bíróság fél év alatt, öt tárgyalási napon, 22 tanú meghallgatását követően hozta meg nem jogerős döntését. Az ügyész mindkét vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapításáért és a büntetés kiszabásáért, ezért az eljárás másodfokon a Fővárosi Törvényszéken  folytatódik.

Budapest, 2014. február 28.