A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. január 16-i végzésében elutasította a Magyar Hajnal Mozgalom Párt felülvizsgálati kérelmét és megállapította, hogy jogszerűen tiltotta meg Budapest rendőr-főkapitánya 2014. január 9-én, hogy a Mozgalom 2014. február 8-án Budapesten, a Vérmezőn olyan rendezvényt tartson, melynek célja „Megemlékezés az 1945. február 11-én a budai várból kitörő antibolsevista védelmi erőkről, tájékoztatás a 2014-es választásokról”.

A rendőrség határozatában azért tiltotta meg a rendezvényt, mert a Mozgalom programja olyan szélsőséges nézeteket tartalmaz, amely kétséget kizáróan alkalmas arra, hogy mások emberi méltóságát sértse. Továbbá, fennáll a veszélye annak is, hogy szélsőjobboldali, náci eszmék terjesztésére kerül sor, ezzel pedig túllépik a gyülekezési törvényben rögzített kereteket.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében leszögezte: kizárólag abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a hatóság a Párizsi Békeszerződésben, a Római Egyezményben, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglaltakra, valamint az Alaptörvényben szabályozottakra tekintettel megtilthatta-e a rendezvény megtartását.

A bíróság egyetértett azzal, hogy a demonstráció elnevezése, illetve annak időpontja véleménynyilvánításnak minősül, amit Magyarország Alaptörvénye biztosít.

Az Alkotmánybíróság döntésével összhangban azonban megállapította, hogy a véleménynyilvánítás joga annál jobban korlátozható, minél jobban korlátozza más alapjogok sérelmét. Vagyis amennyiben a gyülekezéshez való jog gyakorlása más alapjogot érint, sőt kifejezetten felveti azok sérelmét, úgy a gyülekezéshez való jog gyakorlásának korlátozása nem csupán szükséges, de a korlátozás mértéke is nagyobb lehet.

A bíróság ezért egyetértett a BRFK azon megállapításával, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy  a rendezvényen olyan szélsőjobboldali náci eszmék terjesztésére kerül sor, amely a békeszerződés érvényre juttatásán felül a második világháború érintett áldozatainak emlékét megsértve a jelenleg is élő hozzátartozók személyhez fűződő jogait, emberi méltóságát oly mértékben sértené, amelyek túllépik a gyülekezési jog törvényben rögzített kereteit megbontva ezzel a személyiségi jogok rendszerének egyensúlyát. Ez a közrend és köznyugalom jelentős mértékű támadásával is együtt jár, mellyel szemben a nemzetközi szerződések az állam részére korlátozást, tiltást tesznek lehetővé.

Az ítélet szerint a közrend védelme – ezen belül is a közbiztonság és a köznyugalom – kiemelkedő társadalmi érdek, amely a bejelentett rendezvény megtartása esetén súlyos fokban sérülhet. A rendezvény egyrészt önmagában is alkalmas a köznyugalom megzavarására, hiszen már maga a név és az összejövetel címe is utal erre, másrészt a rendezvényen esetlegesen mások méltóságát sértő kijelentések hangozhatnak el, mellyel sérülhet az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjog. A Gyülekezési törvény szerint pedig a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

A bíróság döntése jogerős.

Budapest, 2014. január 17.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya