A Fővárosi Törvényszék 2019. február 1-jén kihirdetett ítéletében elutasította a keresetet A. H. személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított perében, s a felperest 988.000 forint perköltség és illeték megfizetésére kötelezte.

A. H. felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy M. K. alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azzal, hogy a 2017. évi nemzeti konzultációs kérdőív 5. számú kérdésében az a nyilatkozat szerepelt, hogy a felperes kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték, holott az ekkori döntés még nem volt jogerős. Kérte továbbá elégtételadásra és 8 millió forint sérelemdíj, valamint perköltsége megfizetésére kötelezni az alperest.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét az alábbiakkal indokolta.

A felperes olyan állítás miatt érvényesíthet igényt, ami hamis és sértő. A 2017. évi nemzeti konzultációs kérdőív 5. kérdésének felperesre vonatkozó része kizárólag egységesen vizsgálható. A kérdésben azt fel kellett volna tüntetni, hogy a bíróság nem jogerősen ítélte el a felperest, ezt az alperes nem tette meg. Az alperes mulasztása azonban azért nem sérti a felperes jóhírnevét, mert ez a mulasztás a felperes társadalmi megítélését nem befolyásolja: a felperes valóban kővel dobálta a határt védő magyar rendőröket és társadalmi megítélése szempontjából ez a meghatározó. Valós állítás miatt pedig nem érvényesíthet igényt a felperes.

A bíróság arról sem tudott meggyőződni, hogy valóban a kifogásolt állítás okozott volna sérelmet a felperesnek, aki azt egyáltalán ismerte volna. A bíróság a felperes tárgyaláson tett vallomása, annak ellentmondásai alapján arról győződött meg, hogy a felperes nem volt tisztában a nemzeti konzultációs kérdőív perben kifogásolt tartalmával és valójában nem is azt sérelmezte.

Az ítélet nem jogerős.

Budapest, 2019. február 1.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály