A Fővárosi Törvényszék 2016. november 24-én másodfokú, jogerős határozatával helybenhagyta az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét a P. L. ellen garázdaság bűntette miatt indult büntetőügyben.

 

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt emelt vádat P. L. ellen. A vádirat szerint a szervezők speakernek kérték fel a vádlottat az Együtt PM és Szolidaritás Egyesület 2013. szeptember 29-ére szervezett és bejelentett vonulásos politikai demonstrációján, a „D-day 2.0. - a döntés napja” című rendezvényen, melynek meghirdetett célja az Orbán-rendszer elleni tiltakozás volt. A feladata az volt, hogy a saját beszédét követően – a felszólalók által tartott beszédek közötti – átvezetésekkel segítse a rendezvény lebonyolítását. 

 

A rendezvény szervezői az I. kerületi Clark Ádám téren korábban lepellel letakart, Orbán Viktor miniszterelnökről mintázott hungarocell szobrot állítottak fel, melyet politikai performance-ként kívántak leleplezni, majd ledönteni. A szobrot korábban már egyes részeinél meggyengítették, így amikor leleplezték, majd elrántották és a szobor a földre dőlt, akkor a fejrésze elvált a testrésztől. A földre esett fejrész a vádlott lába elé gurult, aki azt jobb lábával megállította, majd egy alkalommal a bal lábával belerúgott, ezután pedig felvitte a színpadra és felmutatta az ott tartózkodóknak.

 

Az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy a garázdaság bűncselekményét az valósítja meg, aki olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a garázdaságot nyilvános rendezvényen követi el. A bíróság tényként állapította meg, hogy a vádlott a magatartását nyilvános rendezvényen fejtette ki. Azonban a fentiek alapján hangsúlyozta, hogy a garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele van: az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, az erőszakos jellege és a magatartás megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmassága. Az elsőfokú ítéletében a bíróság megállapította és részletesen indokolta, hogy a vádlott magatartása miért nem volt erőszakos és kihívóan közösségellenes. Bár a feljelentők mindegyikében megbotránkozást és riadalmat keltett, a bíróság szerint a garázdaság három tényállási eleme közül kettő nem valósult meg, ezért a bíróság a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette.

 

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolásában a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatban hivatkozott az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatára. Kifejtette, hogy mivel a vád tárgyává tett garázdaság bűncselekménye a köznyugalom elleni bűncselekmény, ezért vizsgálnia kellett, hogy a vádlott szabad véleménynyilvánításhoz való jogának a korlátozása indokolt-e a köznyugalom érdekében. Tekintettel arra, hogy a vádlott magatartását a hatóságok által tudomásul vett, az Orbán-rendszer elleni tiltakozás céljából szervezett politikai demonstráción valósította meg, így a szobor ledöntésével, majd az elgurult fejbe történő belerúgás szimbolikus aktusával nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határát. Ezért a bíróság nem tartja indokoltnak a vádlott e jogának a köznyugalom érdekében történő korlátozását.

 

A Kúria döntésére hivatkozott a bíróság, amikor az indokolás során kifejtette, hogy az alkotmányos gyakorlatba nem ütköző véleménynyilvánítás körében kifejtett dolog elleni erőszak a garázdaság megvalósításának vizsgálata során nem tekinthető erőszakos magatartásnak.

 

Már az elsőfokú bíróság is utalt arra az ítéletében, hogy a tényállásban megállapított vádlotti magatartás megvalósíthatja a becsületsértés vétségét, amely bűncselekményt az követi el, aki mással szemben nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbításra alkalmas cselekményt követ el. E bűncselekmény miatt a vádlott büntetőjogi felelősségre vonását kizárólag a sértett, jelen esetben Orbán Viktor kezdeményezheti. A másodfokú bíróság ezért a nyilvános ülést megelőzően írásban megkereste Orbán Viktor miniszterelnököt, mint sértettet, aki azonban a rendelkezésre álló törvényi határidőben magánindítvánnyal nem élt, így a másodfokú bíróság nem vizsgálhatta, hogy a vádlott cselekménye megvalósítja-e a becsületsértés vétségét.

 

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlott cselekményének ízlésessége ugyan megkérdőjelezhető – és az a bíróság álláspontja szerint nyilvánvalóan alkalmas volt megbotránkozás keltésére –, azonban a cselekmény a kihívó közösségellenesség és az erőszakos jelleg hiányában nem valósít meg bűncselekményt és nem igényli az állam büntetőjogi beavatkozását. Az elsőfokú bíróság bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítélete törvényes és indokolt volt. 

 

Budapest, 2016. november 24.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya