A Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. december 14-én V. Gáborné gyanúsítottal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, akivel szemben a BRFK Rendészeti Szervek Közlekedésrendészeti Főosztálya folytat eljárást halált okozó közúti baleset okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt.

A nyomozó hatóság azzal gyanúsítja V. Gábornét, hogy 2015. december 12-én éjszaka Budapesten  a budai rakparton személygépkocsijával a kijelölt gyalogátkelőhelyen elütött egy gyalogost, majd a baleset után megállás és segítségnyújtás nélkül elhagyta a helyszínt és ismeretlen helyre távozott. A baleset következtében a sértett a helyszínen elhunyt.

A Fővárosi Főügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás meghiúsításának veszélye miatt indítványozta.

A gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását és elsődlegesen a gyanúsított szabadlábra helyezését, másodlagosan enyhébb kényszerintézkedés, lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet elrendelését indítványozta.

A bíróság az ügyészi indítványt részben találta megalapozottnak, míg a védői indítvány megalapozott.

A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját a rendőri jelentések, a szemléről készült jegyzőkönyvek, a tanúvallomások, a lefoglalt bűnjelek és a gyanúsított beismerő vallomása támasztják alá.

A bíróság a rendelkezésre álló nyomozati adatok alapján megállapította, hogy a gyanúsított a terhére rótt bűncselekmények elkövetését beismerte, gyanúsítotti kihallgatása során részletes vallomást tett, ugyanakkor a nyomozóhatóság az ügyben szükséges tanúk kihallgatását, a lefoglalásokat foganatosította, a bizonyítási eljárás meghiúsítását alátámasztó egyéb konkrét nyomozati adat nem állt rendelkezésre. Ezért a bíróság a bizonyítási eljárás meghiúsítása veszélyének fennállását nem találta megalapozottnak.

A bíróság rámutatott ugyanakkor arra, hogy fennáll a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének veszélye. A gyanúsított azonban büntetlen előéletű, bejelentett lakóhellyel, egyben tényleges tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá a nyomozás adatai között nem merült fel konkrét adat arra vonatkozóan, miszerint az eljárás alól szökéssel vagy elrejtőzéssel kívánta volna magát kivonni. Így a veszély nem olyan mértékű, amely szükségessé tenné a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását.

A bíróság a szükségesség és arányosság elvét figyelembe véve a gyanúsítottal szemben szükségesnek, de egyben elégségesnek találta a lakhelyelhagyási tilalom, mint kényszerintézkedés alkalmazását.

A végzés nem jogerős.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya

Budapest, 2015. december 15.