A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. december 14-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és az ügyészség indítványának helyt adva elrendelte a felfegyverkezve elkövetett rablással gyanúsított zuglói férfi előzetes letartóztatását.

 

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 25-én egy hónapra, nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával elrendelte annak a férfinak a házi őrizetét, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy Budapesten a lakóhelyén a lépcsőházban egy terhes nő hasához kést tartva a sértettet értékeinek átadására kényszerítette. A bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetését és a házi őrizet elrendelését azzal indokolta, hogy bár a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélye továbbra is megállapítható, azonban az eljárás jelenlegi szakaszában a házi őrizet és a technikai nyomkövető eszköz alkalmazása elegendő ahhoz, hogy a terhelt az ellene folyó eljárásban a megjelenési kötelezettségének eleget tegyen. Ennek alkalmazását indokolta még azzal is, hogy nem látta megállapíthatónak a bizonyítás meghiúsításának veszélyét.

 

A végzés ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a gyanúsított előzetes letartóztatása elrendelése miatt. A vádhatóság szerint a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén megalapozottan feltehető, hogy tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.

 

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az ügyészi fellebbezést alaposnak találta.

 

A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen vont le következtetést a szökés és elrejtőzés, valamint a bűnismétlés veszélyének tekintetében. A másodfokú bíróság ugyanakkor rámutatott arra, hogy a megalapozott gyanú szerint kirívóan gátlástalan módon végrehajtott erőszakos bűncselekmény elkövetésének helye a sértett és a gyanúsított közös lakóhelye. Bár a bűncselekmény előtt nem találkoztak, de a cselekményt tagadó és a sértett lakóhelyét ismerő terhelt esetében fennáll annak a veszélye is, hogy a sértett befolyásolásával a bizonyítás sikerét megnehezítené.

 

A végzés szerint és az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben, e veszély nem zárható ki azon indok alapján, hogy a bizonyítékok nagy része rendelkezésre áll. Utalt a törvényszék arra, hogy a gyakorlatban számos esetben befolyásoltak sértetteket vallomásuk megváltoztatásában, akik emiatt módosították terhelő nyilatkozataikat. Ezért a házi őrizet nem alkalmas e veszély kiküszöbölésére, figyelemmel arra, hogy az esetleges kapcsolatfelvételre nem csupán személyesen, hanem technikai eszköz használatával is van lehetőség.

 

A másodfokú bíróság összességében arra a megállapításra jutott, hogy fennállnak azok a különös feltételek, melyek indokolják a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását.

 

A végzés jogerős.

 

 

Budapest, 2016. december 14.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya