Az ügyészség a kényszerintézkedést a bizonyítás megnehezítésének veszélyével és a cselekmény tárgyi súlyával indokolta. A védő az ügyészi indítvány elutasítását, illetve házi őrizet elrendelését kérte.

 

A végzés szerint a bíróság a kilenc rendbeli különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette megalapozott gyanúját megállapíthatónak látta, a gyanúsított is beismerő vallomást tett.

 

A bizonyítás megnehezítésének veszélyére való ügyészi hivatkozást a bíróság nem találta megalapozottnak, mert a nyomozás a gyanúsított önfeljelentése alapján indult, az eddigi eljárás során együttműködő magatartást tanúsított és beismerő vallomásokat tett. 

 

Az indoklás szerint ugyanakkor a cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyára és a kiszabható büntetés nagyságára tekintettel a terhelt jelenlétének biztosítására kényszerintézkedés alkalmazása szükséges, így B. P. rendezett személyi körülményeire és az eljárás során tanúsított magatartására figyelemmel házi őrizetet rendelt el vele szemben.

 

A bíróság végzésében utalt arra, hogy az előzetes letartóztatás célja a büntetőeljárási törvény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga szerint sem lehet a büntetés előrehozása, az nem alapulhat önmagában a cselekmény tárgyi súlyán. A házi őrizet a bíróság álláspontja szerint B. P. jelenlétét és a nyomozás érdekét is megfelelően biztosítja az eljárás jelen szakaszában anélkül, hogy az aránytalan vagy szükségtelen volna.

 

A házi őrizet 30 napig, 2015. június 7-ig tart, mely szabályok betartását technikai nyomkövető alkalmazásával ellenőrzi a rendőrség.

 

A végzés nem jogerős, az ügyész fellebbezést jelentett be. 

 

 Budapest, 2015. május 7.

 

A Fővárosi Törvényszék

Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya