A Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. február 17-én nem jogerős végzésével elutasította az ügyészség előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítványát, rendelkezett az előzetes letartóztatás megszüntetéséről és ezzel egy időben elrendelte annak a nőnek a házi őrizetét, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival elgázolt egy idős férfit, aki a baleset helyszínén meghalt.

 

A gyanúsítottal szemben a fenti bűncselekmény mellett egy korábbi közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt is nyomozás van folyamatban, a két ügyet egyesítették. A gyanúsított előzetes letartóztatását a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság rendelte el 2017. január 18-án egy hónapra.

 

Az ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta, a gyanúsított védője az előzetes letartóztatás megszüntetését és enyhébb kényszerintézkedésként házi őrizet elrendelését kérte.

 

A bíróság az ügyészi indítványt elutasította, a védői indítványnak helyt adott.

 

A bíróság megállapította, hogy a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúját a gyanúsított vallomása, a helyszíni szemlék jegyzőkönyvei, tanúvallomások, rendőri jelentések, kamerafelvételek, szakértői vélemények, okiratok megfelelően alátámasztják.

 

A gyanúsítottnak a balesetet követő azonnali reakciójára – a helyszín elhagyása –, valamivel később az általa használt személygépkocsihoz érkező rendőrök elöli eltávozására, és a gyanúsítás szerinti cselekménysorozat különös tárgyi súlyához igazodó büntetés mértékére figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsítottnak az eljárási cselekményeknél való jelenléte biztosítása érdekében nem mellőzhető kényszerintézkedés alkalmazása.

 

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított szökésének, elrejtőzésének és a bűnismétlés veszélye továbbra is fennáll. A bíróság eleget tett törvényi kötelezettségének amikor vizsgálta, hogy a gyanúsított tekintetében alkalmazható-e olyan kényszerintézkedés, amely az eddigi előzetes letartóztatásnál kisebb korlátozás mellett is biztosítja jelenlétét az eljárási cselekményeken, valamint visszatartja az újabb bűncselekmény elkövetésétől.

 

A rendelkezésre álló iratanyagból megállapítható, hogy a gyanúsítottat a tartózkodási helyén vették őrizetbe. Ezt megelőzően ő hívta fel a rendőrséget telefonon, és közölte tartózkodási helyét. A bíróság nézete szerint ez alapján megállapítható, a baleset utáni órákban gyökeresen megváltozott a magatartása. Önkéntes jogkövetésre való hajlandóságát erősíti, hogy a vele szemben előzőkben alkalmazott házi őrizet során az előírásokat nem szegte meg. Nem hagyta figyelmen kívül azt sem a bíróság, hogy a gyanúsított egzisztenciális háttere rendezett, az országhoz való kötődését a vállalkozásaiban betöltött tulajdonosi helyzete is alátámasztja.

 

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított mozgását nyomon követő technikai eszközzel ellenőrzött házi őrizet elrendelése is alkalmas a mindeddig előzetes letartóztatással megvalósuló célok elérésére. Megalapozottan feltehető, hogy az eddigi előzetes fogva tartás tartama, s a kényszerintézkedés előírásainak megszegésével járó jogkövetkezmények is olyan erővel hatnak a gyanúsítottra, hogy a megjelenési kötelezettségének maradéktalanul eleget fog tenni, és tartózkodni fog attól, hogy újabb bűncselekményt kövessen el.

 

Az előzetes letartóztatás meghosszabbítása a gyanúsítás szerinti cselekménnyel arányosan kiszabható büntetés előrehozásaként hatna, amely ellentétes a törvényi szabályozással, és így az ennek megfelelő bírói gyakorlattal.

 

A végzés nem jogerős, az ellen a kézbesítéstől számított 3 napon belül fellebbezésnek van helye. Mivel azonban a korábban elrendelt előzetes letartóztatás határideje 2017. február 18-án lejár és a kerületi bíróság annak időtartamát nem hosszabbította meg, a gyanúsított - a fellebbezés folytán eljáró másodfokú bíróság döntéséig - házi őrizetbe kerül a mozgását nyomon követő technikai eszköz használata mellett. Amennyiben jelen végzés jogerőre emelkedik, a házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb a foganatba vételtől számított egy hónapig tart.

 

Budapest, 2017. február 18. 

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály