Fővárosi Törvényszék - Házi őrizetbe kerülhet a zuglói gázoló

Szervezeti egység
Fővárosi Törvényszék
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. december 9-én nem jogerős végzésével elutasította az ügyészség előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítványát, rendelkezett az előzetes letartóztatás megszüntetéséről és ezzel egy időben elrendelte annak a nőnek a házi őrizetét, aki Budapesten 2016. november 7-én napközben személygépkocsival elgázolt egy 85 éves férfit, aki a baleset helyszínén meghalt. 
 
A gyanúsítottal szemben halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Közlekedés-Baleseti Osztály Vizsgálati Alosztálya folytat nyomozást.  A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 10-én rendelte el egy hónapra T. K. P. előzetes letartóztatását. A bíróság akkor arról is rendelkezett, hogy az előzetes letartóztatást 2 millió forint óvadék befizetése ellenében megszünteti és egyben lakhelyelhagyási tilalmat rendel el nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2016. november 14-én megváltoztatta az elsőfokú bíróság végzését és a gyanúsított védője által előterjesztett óvadék elfogadására irányuló indítványt elutasította. A gyanúsított előzetes letartóztatásban maradt.
 
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. december 9-én tartott ülésén döntött az ügyészség előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló indítványáról. Az ügyészség a szökés és elrejtőzés veszélye miatt indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatásának meghosszabbítását 2017. március 10-ig.
 
A védő az ülésen védence előzetes letartóztatásának megszüntetését, illetve enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet elrendelését kérte, valamint felvetette az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés lehetőségét.
 
A végzés szerint továbbra is fennáll a gyanúsítottat terhelő megalapozott gyanú, amit többek között a fényképmelléklet, a tanúvallomások, a rendőri jelentések, kamerafelvételek támasztanak alá. A másodfokú döntést követően a gyanúsított ténybeli beismerő vallomást tett, cselekményeinek következményét mélyen megbánta. 
 
A bíróság megállapította, hogy T. K. P.a a baleset után a rendőrök elöl elmenekült. Ezért a cselekmény utáni magatartása és a kiszabható büntetés mértéke miatt megalapozottan feltehető, hogy kényszerintézkedés hiányában jelenléte továbbra sem lenne biztosítható az eljárási cselekményeken. 
 
A bíróság álláspontja szerint azonban már nem szükséges a tényleges szabadságelvonással járó előzetes letartóztatás, hanem a házi őrizet és a technikai nyomkövető eszköz alkalmazása elegendő ahhoz, hogy a terhelt a megjelenési kötelezettségének eleget tegyen. A végzés szerint az óvadék megállapítása sem volt indokolt.
 
Az ügyész fellebbezést jelentett be, így a végzés nem jogerős. A terhelt az előzetes letartóztatásból nem szabadult az ülés után, mert bár kedvezőbb a döntés, de az előzetesen nem végrehajtható. A jogszabály értelmében a legsúlyosabb kényszerintézkedés addig tart, amíg jogerős döntést nem hoznak a házi őrizetről vagy a korábban meghozott végzés értelmében az egy hónap, azaz a 2016. december 10-éig elrendelt letartóztatás ideje el nem telik. 
 
Mivel az előzetes letartóztatás határideje a hétvégén jár le, és az iratok fellebbezés miatti felterjesztése a másodfokú bírósághoz időt vesz igénybe, az előzetes letartóztatásból hátralévő idő alatt a Fővárosi Törvényszék nem tudja a fellebbezést elbírálni. A hatályos jogszabály szerint azonban az előzetes letartóztatás megszűnik, ha annak tartama meghosszabbítás nélkül lejár. Mivel a kerületi bíróság az előzetes letartóztatást nem hosszabbította meg, így T. K. P. még egy napig előzetes letartóztatásban marad, ezt követően megszűnik a kényszerintézkedés és a házi őrizet lép életbe.
 
A bíróság figyelmeztette a gyanúsítottat, ha a büntetőeljárás alól kivonja magát, a kijelölt lakást a kényszerintézkedés előírásainak megszegésével elhagyja, a fogolyszökés vétségét valósíthatja meg.
 
A házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb a foganatba vételtől számított egy hónapig tart. A tartózkodási helyet a gyanúsított csak külön bírói engedéllyel hagyhatja el.
 
Budapest, 2016. december 9. 
Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztály