A Fővárosi Törvényszék 2014. július 10-én helybenhagyta a Budapest V. kerületi Helyi Választási Bizottság azon határozatát, amelyben megtagadta dr. S. Pál kérelmezőnek a Szabadság téri emlékmű kapcsán helyi népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítését.

Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. január 22-i ülésén hozott határozatával – a Miniszterelnökséget vezető államtitkár megkeresésére – tulajdonosi hozzájárulását adta Magyarország német megszállása 1944. március 19., a megszállás minden áldozatának emlékére létrehozandó emlékmű Szabadság térre történő elhelyezéséhez.

A kérelmező hitelesítés céljából a helyi népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányát azzal a kérdéssel nyújtotta be a helyi választási bizottsághoz, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testülete hozzon olyan határozatot, melyben visszavonja a tulajdonosi hozzájárulását a Magyarország német megszállásának emléket állító emlékmű Budapest V. kerület Szabadság térre (hrsz. 24747/1. és 24747/2.) történő elhelyezéséhez?”.

A választási bizottságnak az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadó döntése szerint a képviselő-testület határozatát a Magyarország német megszállásának emléket állító, Budapest V. kerületben felállításra kerülő emlékmű megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet alapozta meg. Ezért az ügy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazott helyi közügy kereteit meghaladja, amely alapján nem tartható helyi népszavazás a kérelmező által feltett kérdésről.

Dr. S. Pál a döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a bíróságtól a határozat megváltoztatását és a kérdés, illetve az aláírásgyűjtő ív hitelesítését kérte. Álláspontja szerint semmilyen olyan speciális és egyedi helyzet nem áll fenn, amelynek megvalósulását a képviselő-testület tulajdonosi jogainak gyakorlása alapozott volna meg. A kormányrendelet a Kormány által megvalósítani kívánt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek gyorsítása tárgyában hozott jogszabály, amely az érintett ingatlanok tulajdonosára nem terjed ki. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés megfelel a törvényben megjelölt követelményeknek, ezért a határozat jogsértő.

A Fővárosi Törvényszék a felülvizsgálati kérelmet nem találta alaposnak.

A bíróság indoklásban rámutatott, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény szerint helyi népszavazás a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben rendelhető el, amely szabály az Alaptörvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján azt is jelenti, hogy helyi népszavazás csak helyi közügyben tartható.

Helyi közügynek azok az egyéni érdekeken túlmutató általános jellegű ügyek tekinthetők, amelyek kihatással vannak a helyi közösségre, és amelyek az egyéni érdekkel szemben is megérdemlik a közhatalom birtokában végzett jogérvényesítést, jogvédelmet.

A végzés szerint azonban nem tartoznak a helyi közügy körébe azok a kérdések, amelyeket a törvényalkotó közvetlenül vagy közvetve országos közüggyé nyilvánít. A külön törvényben meghatározott állami feladat, nemzetgazdaságiként vagy országos feladatként megjelölt feladat nem tartozik a helyi önkormányzás körébe, így az nem helyi, hanem országos közügynek minősül.

Mivel az emlékmű megépítését a kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, ezért a megépített emlékmű nem lehet a főváros V. kerületének helyi közügye. A Szabadság tér Budapest, de Magyarország viszonylatában is kiemelkedő jelentőségű, jelképes helyszín, amely nemcsak az V. kerület, illetve a Belváros, hanem a főváros érdekeltségét is meghaladja. Emellett a téren található középületek, frekventált közintézmények, intézmények, egyéb emlékművek számos társadalmi vita alapját képezték, ezért a Szabadság téren elhelyezendő emlékmű felállításának kérdése – függetlenül az ingatlan tulajdonosi viszonyaitól – helyi szintet meghaladó országos közügy.

A törvényszék szerint a választási bizottság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kérelmező által népszavazásra feltenni kívánt kérdés túlmutat a helyi népszavazás törvényes keretein. E körben rámutatott a Fővárosi Törvényszék arra is, hogy hatáskör hiányában nem vizsgálhatta azt: indokolt volt-e az emlékmű-állítás nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé való nyilvánítása.

A bíróság végzésében arra is kitért, hogy a képviselő-testület a határozatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter megkeresésére, döntéshozatali kötelezettség terhe mellett hozta. Így, amennyiben helyi népszavazásra kerülne a feltenni javasolt kérdés, és annak eredménye igenlő válasz lenne, akkor válasz nélkül maradna a miniszteri megkeresés. Azonban népszavazási eredmény után a képviselő-testületet továbbra is terhelné a döntéshozatali kötelezettség a tulajdonosi hozzájárulás kapcsán, melynek elmulasztása súlyos jogsértés lenne. Mivel a népszavazásra javasolt kérdés a megkeresésre adandó tulajdonosi válasz tartalmára nem vonatkozik, ezért az nem felel meg a törvényben foglalt követelménynek.

A nemperes eljárásában, tárgyalás tartása nélkül hozott végzés ellen nincs helye további jogorvoslatnak.

Budapest, 2014. július 21.

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya