A vádlott bűnösségének tagadásával szemben a törvényszék a tanúvallomásokra, a híváslisták adataira, a cellainformációkra, emailekre, szerződésekre alapította a marasztaló ítéletét. 

 

A bíróság ítélete szerint a vádlott egy találkozón azt az ajánlatot tette egy külföldi agrár és élelmiszer iparági társaság vezető tanácsadójának, hogy kettő milliárd forintért cserében a kormány hajlandó stratégiai partnerséget kötni a társasággal, valamint az étolaj terméket terhelő áfa kulcsát csökkenteni tudja 27 %-ról 5 %-ra, illetve képes a külföldi cég egyik versenytársának járó 16 milliárd forint összegű, jogszerűen járó áfa visszaigénylését visszatartani. A kétmilliárd forintot egy ismert személyhez kötődő alapítvány vagy egy cég részére kellett volna kifizetni. 

 

A vádlott ezzel azt a hamis látszatot keltette és azt akarta elhitetni, hogy vezető hivatalos személyeket veszteget.

 

Az ügyészség azon álláspontjával szemben, miszerint az ajánlat színlelt volt, a törvényszék megállapította: az ajánlat valós volt, mivel az olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyeket csak az ismerhetett, aki a gazdaság ezen szegmensével tisztában volt. A konkrét ajánlattevő személye ismeretlen maradt.

 

A befolyással üzérkedést az követi el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, többek között a maga vagy más számára jogtalan előnyt, többnyire pénzt kér. A cselekmény súlyosabban minősül, ha az elkövető azt állítja, hogy hivatalos személyt veszteget.

 

A törvényszék azért állapított meg 2 rendbeli elkövetést, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott arra hivatkozott: képes befolyásolni mind a törvényhozást az áfacsökkentés, mind a versenytárssal szembeni adóhatósági eljárást egy jogszerűen visszaigényelt áfa visszatartása érdekében.

 

A bíróság rámutatott arra is, hogy a vádlott cselekménye azért bűnsegédi magatartás, mivel nem saját maga állt kapcsolatban a hivatalos személlyel, hanem csupán az ajánlat közvetítőjeként járt el.

 

A bíróság az ítéletében leszögezte, hogy a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthetett, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz. Ekként a váddal nem érintett cselekményt és személyi felelősséget nem vizsgálhatta, így azt sem, hogy miért nem történt elmozdulás az áfa csalások visszaszorítások érdekében.

 

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész súlyosítás miatt, végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása, míg a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

 

Budapest, 2016. június 7.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya