A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. november 18-án meghozott nem jogerős végzésével elutasította azt az ügyészi indítványt, amely az üzleti titok megsértésének bűntette miatt indult büntetőügyben arra kérte kötelezni B. Gergely Imre tanút, hogy fedje fel az újságcikkének elkészítéséhez információt adó személy kilétét.

 

A Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság üzleti titok megsértésének bűntette miatt nyomozást rendelt el a Magyar Nemzeti Bank jogi igazgatójának feljelentése alapján.

 

Az ügy tényállása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2014. december 9-én írásban megkereste a Miniszterelnökséget vezető minisztert (aki a Magyar Kereskedelmi Bank Zrt.-ben fennálló állami tulajdonosi részesedéshez fűződő jogokat gyakorolja) és a pénzintézet rossz pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatos, üzleti titoknak minősülő adatokra hivatkozva, a bank működésképességének fenntartása érdekében 75 millió forint tőkeemelés végrehajtását kezdeményezte. A levélben szereplő adatokat ismeretlen személy B. Gergely Imre újságíró számára hozzáférhetővé tette, aki a Figyelő című hetilapban megjelent „Túlárazott állami bankbevételek” című írásában az MNB elnöke által küldött levél tényét és az abban kezdeményezett tőkeemelésre vonatkozó javaslatot közzétette. 

 

A nyomozás során a Budapesti Rendőr-főkapitányság tanúként hallgatta ki B. Gergely Imre újságírót arról, hogy a levélről kitől és milyen módon szerzett tudomást. A tanú a vallomástételt megtagadta. Ezt követően az ügyészség indítványozta, hogy a nyomozási eljárás során a bíróság kötelezze a nyilatkozattételt megtagadó tanút az információt kiadó személy kilétének a felfedésére. Az ügyészség indítványában többek között hivatkozott arra, hogy az elkövető kilétének feltárására egyetlen bizonyítékként B. Gergely Imre tanúvallomása szolgálhat. Az ügy súlyával kapcsolatban az ügyészség kifejtette, hogy a levélben lévő adatok nyilvánosságra hozatala bankpánik előidézését célozhatta és alkalmas volt arra, hogy a magyar bankrendszer stabil működéséhez fűződő közérdeket megsértse.

 

A büntetőeljárási törvény meghatározott feltételek együttes fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság a médiatartalom-szolgáltatót, illetve a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt, a számára a médiatartalom szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének a felfedésére kötelezhesse. Ez a rendelkezés azonban csak szükséges esetben, és csak akkor alkalmazható, ha kiemelkedő, és a védett alapjogot meghaladó érdek fűződik hozzá. 

 

A bíróságnak ebben az ügyben egy alapjog, a sajtószabadság korlátozhatósága körében kellett állást foglalnia. A döntésének meghozatala során vizsgálta a vonatkozó nemzetközi egyezményt és a magyar jogszabályokat, valamint az Európai Emberi Jogi Bíróság és az Alkotmánybíróság gyakorlatát is. Az Alkotmánybíróság az Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogával összhangban értelmezi az újságírói források felfedésére való kötelezés előfeltételeit, a szükségesség mellett kiemeli az arányosságot is, és kivételes esetben engedi meg a felfedésre kötelezést. A bíróság ennek az értelmezésnek az alapul vételével vizsgálta az ügyre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az ügy iratait, valamint az ügyészi indítványban foglaltakat. 

 

Az egyes törvényi feltételek fennállásával kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a nyomozati iratokból pontosan megállapítható azoknak a személyeknek a köre, akik az üzleti titkot tartalmazó levélhez hozzáférhettek. Ezek közül a személyek közül a nyomozó hatóság még senkit nem hallgatott meg, tehát kísérletet sem tett más személyi bizonyíték beszerzésére. A bűncselekmény elkövetőjének felderítése során az ő meghallgatásuk nem mellőzhető, különösen ha az eddig egyetlen kihallgatott tanút alapjog korlátozásra kívánja kötelezni a nyomozó hatóság. 

 

Mivel a nyomozati iratok között nem állt a bíróság rendelkezésére semmilyen szakértői vélemény arról, hogy a levélben foglalt üzleti titok megsértése mennyiben veszélyeztette a bankrendszer biztonságos működéséhez fűződő közérdeket, melybe a bankpánik bekövetkezésének az esélye is beletartozik, ezért a bíróság a döntésének meghozatala során kizárólag köztudomású tényekre támaszkodott. A bíróságnak nincsen tudomása arról, hogy 2015-ben, különösen az újságcikk megjelenését követően az MKB Bank Zrt. fizetőképességébe vetett bizalom olyan mértékben megrendült volna, hogy annak következtében a bank ügyfelei tömegesen megpróbálták volna a betétjeiket és a befektetéseiket kivenni a bankból és bankpánik alakult volna ki.

 

A bíróság megállapította, hogy az indítványozó azoknak feltételeknek az együttes fennállását nem támasztotta alá kellő megalapozottsággal, amelyeket a büntetőeljárási törvény megkövetel az alapjog korlátozhatóságához. Az ügyben az alapjog korlátozás nem tűnt szükségesnek, és a bíróság nem talált olyan jelentős közérdeket sem, amely a védett alapjoggal érintett érdeket meghaladná, illetve a cselekmény súlyát sem ítélte olyan jelentősnek, amely igazolná a forrás felfedésére való kötelezést.

 

 

Budapest, 2016. december 8.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya