A Fővárosi Törvényszék 2016. szeptember 26-án hirdetett ítéletet a D. E. és társai ellen különösen nagy adóbevétel csökkenést okozó adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban. A bíróság D. E. I. rendű vádlottat 2 rendbeli bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, egymillió forint pénzmellékbüntetésre és 5 év gazdálkodó szervezet általános vezetését vagy felügyeletét ellátó szerv tagsága, illetőleg tisztség ellátása foglalkozástól eltiltásra ítélte. A III. rendű, az V. rendű, a VI. rendű, VII. rendű, a VIII. rendű, a IX. rendű és a XII. rendű vádlottakat szintén bűnsegédként, bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetésre, közügyektől eltiltásra, pénzmellékbüntetésre és foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság H. L. II. rendű, P. L. IV. rendű, P. J. Gy. X. rendű és L. Á. XI. rendű vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. Az ECLIPSE Informatikai Rendszerház Zrt. jogi személlyel szemben 425.100.000 forint pénzbírságot és 850.216.000 forint vagyonelkobzást alkalmazott.

 

A Fővárosi Főügyészség 2011 decemberében benyújtott vádiratában az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett adócsalás bűntettével és magánokirat-hamisítás vétségével vádolta D. E. I. rendű vádlottat és 11 társát. A vád szerint a vádlottak az Eclipse Zrt. általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét több mint egymilliárd forinttal jogtalanul csökkentették. A Fővárosi Törvényszék 2013. január 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a vádlottakat bizonyítottság hiányában felmentette. Az ítélet ellen a Fővárosi Főügyészség fellebbezett, ezért az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A másodfokú bíróság 2014 márciusában az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket új eljárás lefolytatására utasította. A Fővárosi Ítélőtábla iránymutatása alapján, a 2015. április 14-től kezdődően megismételt eljárásban a Fővárosi Törvényszéknek vizsgálnia kellett az alvállalkozók szakmai alkalmasságát és teljesítőképességét. Ennek érdekében a bíróság a tárgyalás előkészítése során informatikai szakértőt rendelt ki, és a megismételt eljárásban újból meghallgatta a vádlottakat, a projektek megvalósításában ténylegesen munkát végző informatikusokat, az informatikai végzettséggel rendelkező más tanúkat, valamint egyesített informatikai és könyvszakértői véleményt szerzett be, és a szakértőket a tárgyaláson is meghallgatta. Előírta az ítélőtábla az elsőfokú bíróság számára, hogy vizsgálja meg a munkák ár-érték arányát és, hogy részletesen elemezze és értékelje a telefonlehallgatások során beszerzett adatokat. A megismételt eljárás során a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában újabb vádiratot nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre az előző vádban megjelölt számlákra és időszakra vonatkozóan, de másik adónemben (társasági adó) elkövetett adócsalás miatt, és indítványozta az ügyek egyesítését. Tekintettel az ügyek szoros összefüggésére a bíróság 2016. március 21-én egyesítette a két ügyet és erre tekintettel kiegészíttette az informatikai és könyvszakértői szakvéleményt. 

 

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában kiemelte, hogy az ítéletben megállapított tényállás szerint az Eclipse Zrt. rendelkezett a vádban megjelölt informatikai projektek elvégzéséhez szükséges tárgyi erőforrásokkal, de a személyi erőforrással nem, ezért a projektek megvalósításában olyanok is részt vettek, akik közvetlenül nem álltak az Eclipse Zrt. alkalmazásában. A munkák jelentős részéről alvállalkozói szerződéseket kötöttek, amely alapján az alvállalkozók számlát állítottak ki az Eclipse Zrt. részére. A bíróság megállapította, hogy az alvállalkozók azonban csak kis részben rendelkeztek szakképzett alkalmazottakkal és az alvállalkozói cégek között ugyanazokat az informatikusokat mozgatták, akik csak bizonyos feladatok elvégzésére rendelkeztek képesítéssel és kapacitással a kiszámlázott munkák közül. A számlák kifizetését követően pár napon belül az alvállalkozók cégvezetői készpénzben több százmillió forint nagyságrendű pénzösszegeket vettek fel a cégek bankszámláiról. A bíróság ítéleti tényállása szerint az Eclipse Zrt. ezáltal több mint 500 millió forinttal csökkentette az állami bevételt. Egyes számlák és P. L. IV. rendű vádlott alvállalkozói cége esetében azonban nem volt bizonyítható, hogy a számlák mögött valótlan lett volna a teljesítés. Az eljáró bíró a bizonyítékok értékelését megelőzően kitért néhány, az ítélet megértése szempontjából fontos jogi előkérdésre. A védelem az eljárás során vitatta a vád törvényességét, amellyel a bíróság nem értett egyet. Ezt követően kifejtette, hogy az adóigazgatási jogszabályok, valamint a hazai és az uniós bírói gyakorlat szerint mikor lehet jogtalannak tekinteni az adólevonást formailag szabályszerű számla ellenében, majd részletesen ismertette a büntetőbíróság számára is irányadó uniós és hazai jogeseteket.

 

A bíróság a megismételt eljárásban a bizonyítás során azt vizsgálta, hogy bizonyítható-e fiktív számlák kiállítása az alvállalkozók részéről, az Eclipse Zrt. képviseletében eljáró személyek tudtak-e az alvállalkozók adóelkerüléséről, megállapítható-e D. E. I. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége, mennyiben segítette elő a többi vádlott magatartása az Eclipse Zrt. adókijátszását, milyen mértékben csökkentette az adóbevételt a vádlottak magatartása, megállapítható-e, hogy a vádlottak a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követték el. A bíróság a telefonlehallgatások kapcsán elmondta, hogy körülbelül 10-20 beszélgetés hanganyaga eltűnt. Ennek azért van jelentősége, mert az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság az eltűnt hanganyagok leírásáról készült kivonatokat okirati bizonyítékként vegye figyelembe. A bíróság erre nem látott lehetőséget, ugyanis ezek a leiratok komoly kétségeket vetnek fel, a bíróság álláspontja szerint, és ezekkel szemben nem lehet védekezni, így bizonyítékként való felhasználása nem is lenne tisztességes. A bíróság vizsgálta, hogy milyen tárgyi és személyi erőforrások szükségesek az alvállalkozói munkák elvégzéséhez, illetve az alvállalkozók megfeleltek-e ezeknek a feltételeknek, tehát a számlákon feltüntetett munkákat elvégezhették-e egyáltalán. Az eljárás során a bíróság projektenként rendszerezte a kiállított számlákat, és a tanúvallomások, valamint az egyesített informatikai és könyvszakértői vélemény alapján számlánként vizsgálta, hogy mely esetekben bizonyíthatóan nem történt tényleges teljesítés. Az Eclipse Zrt. több esetben is olyan alvállalkozókkal szerződött, akik az elvégzendő feladatokhoz nemcsak semmilyen referenciával nem rendelkeztek, de nem voltak meg a teljesítésre képes alkalmazottjaik, teljesítési segédeik sem. 

 

A bíróság az ítélet szóbeli indokolása során részletesen kifejtette, hogy melyik vádlott milyen módon működött közre az adóelkerülésben, miért állapítható meg a bűnszervezetben történt elkövetés, valamint kitért az enyhítő és a súlyosító körülményekre is. A bíróság az Eclipse Zrt. jogi személlyel szemben az okozott adóbevétel csökkenés erejéig vagyonelkobzást, ezen felül pedig pénzbírságot is kiszabott. Az ítélet nem jogerős.

 

Budapest, 2016. szeptember 26.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya