A Fővárosi Törvényszék a megismételt elsőfokú eljárásban, 2017. november 14-én megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével elutasította a Magyar Helsinki Bizottság felperes keresetét a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat és dr. Kocsis Máté alperesek ellen, személyiségi jog megsértése iránt indított perben.

 

A Magyar Helsinki Bizottság keresetében kérte annak megállapítását, hogy Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat és dr. Kocsis Máté polgármester zaklatást követtek el a Magyarországra érkező migránsokkal szemben. A felperes szerint alperesek megsértették a migránsok emberi méltósághoz fűződő jogát azzal, hogy dr. Kocsis Máté 2015. augusztus 5-én közzétett Facebook bejegyzésében polgármesterként a következőket írta: „A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen… Meg fogjuk védeni a közvagyont, és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát.” A felperes elégtétel adására, azaz az általa meghatározott bocsánatkérő szöveg Facebook-on, az önkormányzati honlapon és a helyi lapban történő közzétételére is kérte kötelezni az alpereseket.

 

Az alperesek kérték a per megszüntetését, illetve másodlagosan a Magyar Helsinki Bizottság keresetének elutasítását. Arra hivatkoztak, hogy a Facebook bejegyzést nem az önkormányzat, hanem dr. Kocsis Máté tette, így az önkormányzat felelőssége az ügyben fel sem merülhet. Az alperesi álláspont szerint a Facebook bejegyzés véleménynyilvánítás, amely egy közügyhöz kapcsolódó politikai vitában kifejtett álláspont volt. A perbeli Facebook bejegyzést dr. Kocsis Máté nem az önkormányzat polgármestereként, hanem magánszemélyként tette, az oldalt személyesen üzemelteti, azon több magánjellegű bejegyzés is található, tehát ez a profil nem a polgármesteri tevékenységéhez kapcsolódik. Az alperes vitatta, hogy a bejegyzéssel zaklatást követett volna el a migránsokkal szemben, ugyanis a migránsok tulajdonságait nem kifogásolta. A bejegyzést a téren tartózkodó egyes migránsok viselkedése miatt tette közzé, de a bejegyzés a személyiségi jogukat nem sérti. Hivatkozott arra, hogy a közlése vélemény, és az alapjául szolgáló tényeket személyesen tapasztalta, illetve lakossági bejelentésekből is tudomást szerzett róla, így a bejegyzés tartalma megfelel a valóságnak, ténylegesen történtek késelések, lopások a téren. A bejegyzés politikai vita keretében hangzott el, melyben egy közügy került megvitatásra. Köztudomású, hogy általánosságban ellenséges volt a közhangulat a migránsokkal szemben, ezért a Facebook bejegyzés további jogsértést nem valósított meg.

 

A Fővárosi Törvényszék 2016. november 8-án meghozott elsőfokú ítéletében a Magyar Helsinki Bizottság keresetét elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 13-án az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és kötelezte az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy dr. Kocsis Máté által a Facebook-on közöltek alkalmasak-e a migránsok zaklatásának megállapítására és így az emberi méltóságuk megsértésére.

 

A Fővárosi Törvényszék megismételt eljárásában ma meghozott és kihirdetett ítéletének szóbeli indokolása során kifejtette, hogy a bejegyzésnek vannak olyan elemei, amelyek nem sértik az emberi méltóságot, például az, hogy a migránsok szemetelnek vagy, hogy az alperes polgármesterként megteszi a szükséges intézkedéseket.

 

De a bejegyzésnek azok a részei, amelyekben kifejti, hogy a migránsok „őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak” alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. Ezeknek a kifejezéseknek egy része ugyanis bűncselekmény elkövetésére utal, más része pedig lealacsonyító, függetlenül attól, hogy van-e valóságalapja. A bíróság álláspontja szerint ezek egyértelműen tényállítások és nem tekinthetőek véleménynyilvánításnak. A bíróság a perben nem tartotta szükségesnek a valóságbizonyítást, ugyanis a zaklatás egyaránt megvalósítható valós vagy valótlan kijelentésekkel. Azt a Magyar Helsinki Bizottság sem vitatta, hogy a bejegyzésnek voltak valós ténybeli alapjai. A valóságbizonyításra azért sem volt szükség, mert ha történtek is bűncselekmények a téren, ebből még nem lehet arra következtetni, hogy valamennyi ott lévő migráns bűncselekményeket követett el. A bíróság megállapította, hogy a perbeli Facebook bejegyzés szövegének teljes egésze eleve nem valósít meg zaklatást.

 

A Magyar Helsinki Bizottságnak az eljárás során azt kellett valószínűsítenie, hogy kifejezetten a Facebook-on közzétett bejegyzés hatására alakult ki támadó, ellenséges környezet a migránsokkal szemben. A bíróság kifejtette, hogy a bejegyzés idején sok cikk és bejegyzés jelent meg a témában, általános társadalmi vita alakult ki a migránsokkal kapcsolatban. A felperes a bejegyzés társadalmi hatását Facebook kommentekkel, a megosztások és a like-ok számával kívánta valószínűsíteni. A bíróságnak a perben azt kellett mérlegelni, hogy az egyébként emberi méltóságot sértő kifejezéseket is tartalmazó bejegyzésnek milyen hatása volt a társadalomra. A bíróság álláspontja szerint a kommentek, a megosztások és a like-ok száma alapján nem mutatható ki, hogy kifejezetten ennek a bejegyzésnek bármilyen konkrét hatása lett volna a migránsok helyzetére. A hozzátartozó kommentek között legalább ugyanannyi vette védelmébe a migránsokat, mint amennyi ellenük szólt.

 

Az ítélet nem jogerős.

 

Budapest, 2017. november 14. 

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály