A Fővárosi Törvényszék 2016. november 8-án kihirdetett elsőfokú ítéletével elutasította a Magyar Helsinki Bizottság felperes keresetét, amelyben azt kérte megállapítani, hogy az alperesek - a józsefvárosi önkormányzat és polgármestere - egy 2015. augusztusi, a polgármester hivatalos facebook-oldalán megjelent bejegyzéssel megsértették az egyenlő bánásmód követelményét és zaklatást követtek el a Magyarországra érkező migránsokkal szemben, megsértve ezzel emberi méltósághoz fűződő jogukat.

 

A felperes mint civil érdek-képviseleti szervezet közérdekű igényérvényesítés keretében indította meg a pert az alperesekkel szemben, arra hivatkozva, hogy alapszabályában rögzített céljai között szerepel a hátrányos helyzetű csoportok - jelen esetben a migránsok - védelme, esélyegyenlőségük előmozdítása. Hivatkozott arra, hogy I. rendű alperes helyi önkormányzat, II. rendű alperes pedig ennek szerve, polgármestere, akik jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik, és intézkedéseik során kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, azonban alperesek ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget, az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatást valósították meg a Magyarországon tartózkodó migránsok sérelmére. A kifogásolt facebook-bejegyzés ugyanis hatásában megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő, támadó környezetet alakított ki. A felperes szerint a migráns lét az emberek személyiségének lényegi vonásához kötődik, egyfajta társadalmi meghatározottságot jelent. 

 

Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetése iránti kérelmet terjesztettek elő, arra hivatkozva, hogy a felperes a per megindítására nem jogosult, tekintettel arra, hogy a migráns lét nem tekinthető az egyes emberek személyisége lényegi vonásának, így a törvény hatálya a migránsokra nem terjed ki, ezért a felperes nem jogosult közérdekű igényérvényesítésre. Másodlagosan a kereset elutasítását kérték. I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy a facebook bejegyzést nem az önkormányzat, hanem II. rendű alperes tette, így az önkormányzat felelőssége fel sem merülhet. A II. rendű alperes álláspontja szerint pedig a facebook bejegyzés véleménynyilvánításnak minősül, amely egy közügyhöz kapcsolódó politikai vitában kifejtett álláspont. A perbeli facebook bejegyzés nem tartozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya alá, illetve azt nem az önkormányzat polgármestereként, hanem magánszemélyként tette. Alperesek vitatták azt is, hogy zaklatást követtek volna el a migránsokkal szemben.

 

A bíróság megállapította, hogy a per megszüntetése iránti kérelem alaptalan, ugyanis a felperes  érdek-képviseleti szervezet, amely a pert az egyenlő bánásmód követelmények megsértése miatt indította alperesekkel szemben, ezért közérdekű igényérvényesítésre jogosult. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint civil érdek-képviseleti szervezet akkor indíthat személyiségi jogi pert az egyenlő bánásmód megsértése miatt, ha „az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti”. A bíróság megítélése szerint egy átlagos ember számára egyértelműen beazonosítható, hogy kit tekint migránsnak, függetlenül attól, hogy a migráns személyt a bőrszínük vagy egyéb külső jellemzőik alapján nem feltétlenül lehet beazonosítani, azonban személyiségük lényegi vonásához tartozik az, hogy hazájukat különböző okokból elhagyták és átmenetileg vagy tartósan, akár egész életük folyamán hazájuktól eltérő országban élnek. Ez az átlagember számára egyértelmű, beazonosítható és olyan lényeges vonása a migránsok közé tartozó személyeknek, amely alapján a bíróság megítélése alkalmazható rájuk az egyenlő bánásmódról szóló törvény. 

 

Mivel a per megszüntetésének nem volt helye, a bíróság érdemben vizsgálta a keresetet. Azt kellett eldöntenie, hogy az alperesekre kiterjed-e az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya és a kifogásolt bejegyzést a működési körük során keletkező jogviszonyban tették-e, ugyanis csak ezekben a jogviszonyaikban kötelesek megfelelni a törvény szerinti egyenlő bánásmód követelményének.

 

Elsődlegesen azt kellett eldöntenie, hogy a II. rendű alperes a facebook-bejegyzést polgármesterként vagy magánszemélyként tette, amennyiben polgármesterként, tekinthető-e úgy, hogy az I. rendű alperesre, azaz az önkormányzatra is kiterjed. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy azon az alapon nem volt helye a kereset elutasításának, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya II. rendű alperesre ne terjedne ki, mivel a bíróság megítélése szerint a facebook oldalt polgármesterként tartja fenn és a perbeli bejegyzést is polgármesterként tette.

 

Ezt követően a bíróság azt vizsgálta, hogy II. rendű alperes polgármesterként tett facebook-bejegyzése az I. rendű alperes felelősségére is kihat-e vagy sem. E körben a bíróság megállapította, hogy a facebook bejegyzésből megállapíthatóan azt kizárólag a polgármester tette, a bejegyzés egyáltalán nem utal arra, hogy az önkormányzat képviseletében eljárva, illetve nevében is tette volna, különös tekintettel arra, hogy a törvény maga is különbséget tesz az önkormányzat és szerve között, az önkormányzati szerv esetleges jogsértése nem feltétlenül eredményezi az önkormányzat felelősségét is. Erre tekintettel a bíróság a keresetet az I. rendű alperes önkormányzattal szemben elutasította.

 

A továbbiakban a bíróságnak arról kellett döntenie, hogy a II. rendű alperes mint polgármester által tett facebook-bejegyzés olyan megnyilvánulás-e, amelyet működése során, az önkormányzati feladatai ellátása körében tett, ugyanis csak az ezekkel összefüggésben keletkező jogviszonyaiban eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértése az önkormányzat vagy szerve (jelen esetben a polgármester) törvény szerinti marasztalását. 

 

A bíróság megállapította, hogy nincs olyan önkormányzati feladat, amely az önkormányzat területén tartózkodó külföldi, migráns személyekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozna. Önmagában az, - amire a felperes hivatkozott - hogy az önkormányzatnak a helyben biztosítható közfeladatok körében környezet-egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, illetve közbiztonság biztosításával kapcsolatos feladati vannak, közvetlenül nem kapcsolódik a migránsokkal kapcsolatos tevékenységéhez, illetve önmagában nem teremt társadalmi viszonyt, jogviszonyt közte és a Magyarországon tartózkodó migránsok között, így a bejegyzésért a felelőssége az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján nem áll fenn. 

 

Mindezekre figyelemmel a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a perbeli facebook- bejegyzés nem tartozik az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatálya alá, ezért a felperes által az e törvény alapján előterjesztett kereset megalapozatlan, így azt a bíróság II. rendű alperessel szemben is elutasította.

 

Budapest, 2016. november 8.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya