A Fővárosi Törvényszék 2023. március 14-én ítéletet hirdetett egy büntetőügyben, amelyben az I. és II. rendű vádlottat 27 rendbeli az előnyért hivatali kötelességét megszegve bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettével, míg vádlott-társaikat hivatali vesztegetéssel és közokirat-hamisítás bűntettével vádolták. Az ügyészség összesen 28 személlyel szemben emelt vádat, azonban 16 terhelttel szemben korábban már büntetővégzésben, valamint előkészítő ülésen ítélet született. 

Az ítélet szerint az I. rendű terhelt hajóüzembiztonsági és regiszteri referensként dolgozott az illetékes szerv Közlekedési Főosztályán. A II. rendű vádlott megélhetését abból biztosította, hogy díj ellenében eljárt az őt megbízó hajótulajdonosok képviseletében vízi járművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézések során. A II. rendű terhelt – az I. rendű tudtával és egyetértésével – felajánlotta a hajótulajdonosoknak (a többi vádlottnak) a szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha a tulajdonosok anyagi előnyt juttattak az I. rendű vádlottnak – mint hivatalos személynek –, akkor a hajókat – a jogszabályi előírásoktól eltérően – nem kellett ténylegesen a vizsga helyszínére szállítaniuk, hanem a II. rendű vádlott elektronikus levélben elküldte a saját készítésű felvételeket vagy a hajótulajdonosok által készített felvételeket a vizsgáztatandó járművekről az I. rendű terheltnek.
 Az I. rendű vádlott a vizsgálat helyére és megtörténtére, a tulajdonos jelenlétére és a jármű üzemképességi vizsgálatának eredményére vonatkozóan valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyveket állított ki. Az illetékes szerv ezek alapján bocsátott ki hajólevelet, illetve egyes esetekben – amennyiben kizárólag időszakos szemlére volt szükség – az I. rendű vádlott az új műszaki érvényességet saját kezűleg vezette rá a meglévő hajólevélre. A II. rendű vádlott az őt megbízó hajótulajdonosoktól átvett összegből, a hajótulajdonosok szándékának megfelelően, hajónként 15 ezer forintot továbbított készpénzben az összeget meghatározó I. rendű vádlottnak, hogy utóbbi a hivatali kötelességét a fenti módon megszegve tényleges szemle nélkül állítsa ki a hajóvizsgálati jegyzőkönyvet.

A bíróság a vádban terhükre rótt bűncselekmények miatt az I. rendű vádlottat 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, valamint 200 ezer forint pénzbüntetésre, a II. rendűt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra, továbbá 100 ezer forint pénzbüntetésre, míg a IV., XVIII., XIX., XXIII., XXIV., XXVIII. rendű terhelteket 1 év 4 hónap – 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.  Ezen felül a bíróság az I. rendű vádlottal szemben 405.000 forint, míg a II. rendű vádlottal szemben 526.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el.  Az utóbbi 6 vádlottat a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. 

A XIII., XIV., XVII., XXVI. rendű terheltet bizonyítottság hiánya miatt a bíróság felmentette az ellene emelt vád alól.

A bíróság a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként vette figyelembe az I. és II. rendű vonatkozásában azt, hogy cselekményeik többszörösen minősültek. Az összes vádlott esetében enyhítő körülmény volt a büntetlen előélet, a jelentős időmúlás és a hozzátartozókról való gondoskodás. Az I. rendű terhelt kivételével, a többiek vonatkozásában a bűnsegédi elkövetés is enyhítő körülménynek számított.  

Az ítélet nem jogerős. 

Budapest, 2023. 03. 14.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály