A Fővárosi Törvényszék 2017. május 4-én várhatóan ítéletet hirdet K. G. és társai ellen, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, az adóbevételt különösen nagy értékben csökkentő adócsalás bűntette és egyéb, a közbizalom elleni bűncselekmények miatt indult büntetőügyben. 

 

A Fővárosi Főügyészség 2013. július 19-én emelt vádat 7 vádlottal szemben és ehhez az eljáráshoz a bíróság 2013 és 2015 között további négy vádiratot egyesített. Az ügy összesen 9 vádlottat érint. A vádiratok szerint K. G. I. rendű és I. G. II. rendű vádlottak filmprudecerek, akik a cégeiken keresztül biztosítják filmek gyártási feltételeit, megszerzik a gyártáshoz szükséges pénzügyi forrásokat, közreműködnek filmek tervezésében, azok szakmai koncepciójának kialakításában és eljárnak a készülő filmek mozgóképszakmai hatósági ügyeiben, illetve értékesítik a filmekkel kapcsolatos felhasználási jogokat.  

 

A vádlottak 2008-tól angol nyelvű 3D animációs filmeket készítettek, amelyeknek az előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében először a gyártáshoz egy saját belföldi céget alapítottak, majd külföldi off-shore cégeken keresztül akarták a gyártáshoz szükséges forrásokat a belföldi cégnek juttatni. Ugyanezeknek a cégeknek a közreműködésével tervezték a filmek forgalmazását és értékesítését is. A 3D animációs filmek gyártása 2008. márciusától megkezdődött. Az I. és a II. rendű vádlottak, a vádlott társaik közreműködésével, a filmgyártási költségek belföldi elszámolhatósága, az állami filmtámogatás igénybe vétele, valamint a filmelőállító cégek ÁFA kötelezettségének csökkentése és az ÁFA jogtalan visszaigénylése céljából fiktív gyártási láncolatot szerveztek. Ennek működése során a vádlottak a filmek gyártási költségeiről a tényleges ráfordítások valódi mértékét többszörösen meghaladó fiktív számlákat bocsátottak ki, melyeknek az ÁFÁ-ját aztán jogosulatlanul visszaigényelték, ennek során egymásnak segítséget nyújtottak és így költségvetési hátrányt okoztak vagy a vádiratban szereplő esetekben ezt megkísérelték. A vádlottak a fiktív számlák kiállításával hozzájárultak ahhoz is, hogy jóhiszemű szponzor cégek a számlák felhasználásával jogosulatlanul vettek igénybe a Filmtörvény alapján biztosított olyan adókedvezményt, amellyel csökkentették a társasági adófizetési közelezettségüket. 

 

A vád szerint az I. és a II. rendű vádlottak a gyártás alatt álló filmekhez kapcsolódóan színlelt, társproduceri feladatok ellátására szóló vállalkozási szerződéseket is kötöttek. A társproduceri díjról kibocsátott fiktív számlázás és visszaszámlázás során a felek a kölcsönösen felszámított ÁFÁ-t az adóbevallásaikban  szerepeltették és elszámolták. A társproduceri díj pedig ráfordításként közvetlen filmgyártási költségként is elismertethető volt a mozgóképszakmai hatósági eljárásokban.

 

Továbbá a vádlottak a létrehozott céghálózat működése során a filmjogokkal kapcsolatban kötöttek olyan fiktív tulajdonátruházó szerződéseket is, amelyeknek a célja a vádlottak érdekeltségébe tartozó off-shore cégek felé történő forráskivonás, illetve az azoktól történő forrásbevonás volt, ami lehetőséget nyújtott adófizetési kötelezettség elkerüléséhez. 

 

Az ügyészség K. G. I. rendű vádlottat összesen majdnem 2 milliárd forint, a többi vádlottat is együttesen több milliárd forint csalással vádolja.

 

A bíróság 2014. januárjában kezdte meg az ügy tárgyalását és összesen 31 tárgyalási napot tartott. Az eljárás során igazságügyi könyvszakértőket, illetve a 3D animációs filmgyártás  munkafázisairól, a vádban szereplő prudukciókkal kapcsolatban, azok gyártási költségeiről, illetve a piaci értékük becslése céljából igazságügyi médiaszakértőt hallgatott meg, és filmjogokkal kapcsolatos kérdésekről a Szerzői Jogvédő Hivataltól is szerzett be szakvéleményt. Az eljárás során 70 tanút, többek között a vádiratban szereplő cégek alkalmazottait, könyvelőjét és a filmiparban dolgozó számos szakembert hallgatott meg. Az ügyben 2016-ban bíróváltás történt,  azonban néhány hónap felkészülés után 2016. októberében folytatódott a tárgyalás és a korábbi eljárás megismétlésével együtt 10 tárgyalási nap után a bíróság várhatóan május 4-én ítéletet hirdet. A bíróság az eljárás során megállapította, hogy a vád tárgyává tett cselekmények - azok bizonyítottsága esetén - a vádtól eltérően minősülhetnek. Az ügyészség több alkalommal módosította, illetve kiegészítette a vádiratokat, többek között kirekesztette a vádból azt is, hogy a filmjogokat megvásárló külföldi offshore cégeket valójában az I. és a II. rendű  vádlottak irányították. 

 

Perbeszédében az ügyész indítványozta, hogy a bíróság K. G. I. rendű vádlottat mondja ki bűnösnek különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirat hamisítás, magánokirat hamisítás és pénzmosás bűntettében. Az ügyészség szinte valamennyi vádlott vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és foglalkozástól eltiltás kiszabását, valamint jelentős összegű vagyonelkobzás alkalmazását indítványozta. A védők a vádlottak felmentését  kérték.

 

Budapest, 2017. május 2. 

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály