A Fővárosi Törvényszék előreláthatóan április 24-én hirdet elsőfokú ítéletet a V. L. és 33 társa ellen költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyó büntetőperben.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. vádlott és 33 társa ellen mintegy egymilliárd forintra, bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség 2016. október 14-én vádat emelt V. É. ellen is közel 23 millió forintra elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.

 

A Fővárosi Törvényszék 2016. október 14-én V. Éva ügyét egyesítette V. L. és társai ügyéhez, mert V. É. a korábban benyújtott váddal érintett egyik cég üzletvezetője volt és cselekménye összefügg a korábban benyújtott vádirati cselekménnyel is.

 

A két, összesen mintegy 150 oldalas vádirat lényege szerint V. L. egy 16 cégből álló olyan, többnyire belvárosi éttermeket, a hajógyári szigeten működő szórakozó helyeket, diszkókat, night klubokat működtető cégcsoportban volt érdekelt, amelyeknek nem volt ugyan közvetlen tulajdonosa, de az általa megbízott családtagok és ismerősök segítségével a háttérből irányította azokat.

 

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017. február 27-én a vádirati tényállást és minősítést módosítva az egyes vendéglátóipari egységek üzletvezetőit a költségvetési csalás tekintetében üzletszerű egyben bűnszervezeti elkövetéssel is vádolta.

 

A vád szerint a költségvetési csalást V. L. azzal követte el, hogy a 16 cég bevételét társai segítségével, bűnszervezetben 2010-2012 között eltitkolta az adóhatóság elől. Módszerük lényege az volt, hogy a pénztárgépekbe a bevételt nem, vagy annak csak egy részét ütötték be.

 

A költségvetést megkárosító hiányt a vádhatóság részben az úgynevezett fekete könyveléssel bizonyítja, amelyet a házkutatás során foglaltak le. Ez a könyvelés, melyet „rajzoknak” neveztek a vádlottak, tartalmazta az egyes üzletek tényleges bevételeit, amely nagyobb volt, mint az adóhatóság felé benyújtott könyvelésben feltüntetett bevétel. A be nem fizetett általános forgalmi adó mértéke a  cégek tekintetében elérte az adott időszakban az 1 milliárd forintot.

 

A vádlottak elismerték, hogy az egyes üzletek vezetői az általuk készített „rajzok” alapján számoltak el a bevétellel. Azonban vitatták, hogy a rajzok a tényleges bevételt tartalmazták volna és nem fogadták el annak a vádban írt összegszerűségét sem. Állították, hogy a bevétel túlnyomó része borravaló volt, amit az adójogszabályok szerint nem kellett bevallaniuk az adóhatóságnak, ezért vagyoni hátrány nem érhette a költségvetést.

 

A bíróságnak 23 kötetnyi, mintegy 20 ezer oldalnyi nyomozati iratot és egy 1500 oldalas könyvszakértői véleményt kellett tanulmányoznia a vádemelés után. A nyomozás során 129 nagymértetű doboznyi, 100 ezer oldalnyi bűnjelet is lefoglaltak a nyomozók.

 

A Fővárosi Törvényszék 2014. november 19. óta a mintegy 70 napon át tartó tárgyalás-sorozatban a vádlottakon kívül közel 150 tanút hallgatott meg és felolvasta 50 olyan tanúnak a több száz oldalas vallomását, akiknek a személyes tárgyalási megjelenését nem tartotta szükségesnek. A bíróság ismertette a nyomozati iratokat és indokoltnak tartott újabb könyvszakértőket is kirendelni a bevételi adatok ellenőrzésére. Az eljárás részét képezi a vádlottakkal szemben folytatott titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés eredménye is.

 

A nyomozó hatóság zár alá vétellel, 500 millió forint fölötti forint és deviza mellett több ingatlan és gazdasági társaságban lévő tulajdoni hányad lefoglalásával biztosította az 1 milliárd forintos vagyoni hátrány összegének a megtérülését.

 

Budapest, 2017. április 24.

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály