Várhatóan április 20-án ítéletet hirdet a Fővárosi Törvényszék  dr. G. Á. ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult és perújítás folytán megismételt büntetőügyben. 

 

A Fővárosi Törvényszék 2011. március 24-én hozott elsőfokú ítéletében, majd a Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-én meghozott jogerős másodfokú határozatában megállapította dr. G. Á. bűnösségét foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében, valamint foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétségében. Ezért az elsőfokú bíróság halmazati büntetésül 2 év fogházbüntetésre, mellékbüntetésül 5 évi szülész-nőgyógyász-orvosi, valamint szülésznői foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte azzal, hogy a fogházbüntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A Fővárosi Ítélőtábla dr. G. Á. mellékbüntetésének tartamát 10 évre súlyosította, a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó – a törvényben írt általánoshoz képest kedvezőbb – rendelkezést mellőzte.

 

Dr. G. Á. és védője 2014 és 2016 áprilisában nyújtottak be két perújítási indítványt a Fővárosi Ítélőtáblához a jogerős ítéletben megállapított négy tényállási pont közül két cselekménnyel kapcsolatban.

 

A perújítással érintett cselekményekről a bíróság jogerős ítéletében korábban azt állapította meg, hogy az egyik esetben a dr. G. Á. által levezetett szülés során, az általa elkövetett szakmai szabályszegések és a magzatnak a szülés folyamán bekövetkezett halála között közvetlen okozati összefüggés van. A másik cselekménnyel érintett sértett csecsemő a születésekor a megfelelő szintű ellátás késedelme miatt, legalább 12 percig tartó agyi oxigénhiányos állapotba került. Erre vonatkozóan a bíróság a korábbi jogerős ítéletében azt állapította meg, hogy a szülés során a vádlott olyan szakmai szabálysértéseket követett el, amelyek okozati összefüggésben álltak a sértett életét és egészségét érintő közvetlen veszélyhelyzettel, illetve az abból eredően kialakult maradandó fogyatékosságával is. A csecsemő 6 hónapos korában, légzésleállás miatt az otthonában elhunyt. Ha a csecsemő halála nem következett volna be, akkor is a kialakult agykárosodás következtében teljes testi, illetve szellemi visszamaradottság jött volna létre.

 

A vádlott és védője a perújítás iránti indítványát olyan új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapította, amely az alapeljárásban készült, és a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapjául elfogadott szakvéleményektől eltérő tartalmú volt. Az ügy jogerős befejezését követően készített új szakvélemény ugyanazokat a vizsgálati anyagokat használta fel, azonban az ügy szempontjából több lényeges körülménnyel kapcsolatban a korábbi szakvéleményekkel ellentétes tartalmú megállapításokra jutott. Így kifejtette, hogy a dr. G. Á. a két cselekmény során nem követett el szakmai szabályszegést, ezért a vádlott tevékenysége nincs közvetlen okozati összefüggésben az egyik magzatnak a szülés során bekövetkezett halálával, illetve a másik csecsemő esetében az oxigénhiányos állapot kialakulásával. 

 

A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a bíróság jogerős ítéletével szemben akkor van helye perújításnak, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a vádlottat fel kell menteni, vagy lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni. A Fővárosi Ítélőtábla jelen ügyben a perújítási indítványt megalapozottnak találta és elrendelte a perújítást, ugyanis álláspontja szerint az ügy jogerős befejezését követően készített szakvélemény - elfogadása esetén - alkalmas eltérő tényállás megállapítására, és ez alapján, esetlegesen a vádlott részbeni felmentése, illetőleg enyhébb büntetés alkalmazása lehet indokolt. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla kizárólag a perújítás megengedhetősége kérdésében döntött, így abban foglalt állást, hogy a perújítási indítványok körében előterjesztett új bizonyítékok – azok elfogadás esetén – megalapozzák a fentiek szerinti perújítási eljárást. Abban a kérdésben, hogy az egymással ellentétes szakértői vélemények közül melyik a szakmailag megalapozott, meggyőző és elfogadható, a perújítás elrendelését követően, a megismételt eljárás során eljáró bíróság, jelen esetben a Fővárosi Törvényszék jogosult dönteni. 

 

A Fővárosi Törvényszék 2015 nyarán tartotta a megismételt eljárás első tárgyalását. A bíróság a megismételt eljárás során kizárólag az új bizonyítékokat vizsgálta. A megismételt eljárás során kizárólag olyan kérdésekben hallgatott meg tanúkat a bíróság, amelyek a perújítás alapjául szolgáló szakértői véleményben írt megállapítások és felmerült új tények hitelességének vizsgálata miatt elengedhetetlenül szükségesek voltak.

 

A megismételt eljárásban az ügyész a korábbi jogerős ítélet hatályában fenntartását indítványozta, a terhelt meghatalmazott védője pedig dr. G. Á. felmentését kérte.

 

Budapest, 2017. április 19. 

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály