A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 27-én kihirdetett ítéletében elutasította T. Cs. keresetét, amelyben kérte a Magyar Nemzeti Bank határozatának a felülvizsgálatát.

 

A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában célvizsgálatot rendelt el a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél (Társaság). Ennek eredményeképpen 2016. július 22-én meghozott határozatában megállapította T. Cs., mint a Társaság volt igazgatósági tagjának, valamint a társaság volt ügyvezetőjének a személyes felelősségét a társaság vizsgálata során feltárt súlyos szabálytalanságokért - ügyfélpénzek jogtalan kezelése, valótlan felügyeleti adatszolgáltatás, vizsgált időszaki beszámolók valótlansága - és kötelezte 20 millió forint összegű bírság megfizetésére.

 

A felperes a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetében a közigazgatási per tárgyalásának felfüggesztését kérte a vele és társaival szemben folyó büntetőper jogerős befejezéséig. A keresetét azzal indokolta, hogy a felügyeleti hatóság a tényállást nem tisztázta, figyelmen kívül hagyta ugyanis az igazgatósági tagok és az ügyvezetők között érvényesülő munkamegosztást, illetőleg azt a tényt, hogy T. Cs. a vizsgált időszakban semmilyen módon nem vett részt Társaság operatív irányításában. Azt sem vette figyelembe, hogy a Társaság a jogszabályoknak megfelelő, mindenre kiterjedő, naprakész belső szabályzatokkal rendelkezett. Következetesen állította, hogy nem tudott az alperes által feltárt szabálytalanságokról.

 

A bíróság a keresetet elutasító ítéletének szóbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy közigazgatási  perben eljáró bíróság keresettel támadott felügyeleti határozat jogszerűségével kapcsolatban foglal állást. A Magyar Nemzeti Bank a keresettel támadott határozatában megállapította, hogy T. Cs., mint a Társaság igazgatóságának elnöke, tagja és ügyvezetője megsértette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogszabályban a vezető tisztségviselőkre vonatkozóan meghatározott felelősségi szabályokat. A jogszabály szerint az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület tagjának általános felelőssége van a befektetési vállalkozás prudens, a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő működéséért, így a felperesnek, mint az igazgatóság elnökének és tagjának, függetlenül a vezetők között érvényeső munkamegosztás tényétől, fennáll az általános felelőssége a felügyeleti hatóság által feltárt súlyos szabálytalanságok tekintetében. Azt, hogy a Társaság rendelkezett belső szabályzatokkal, sem a hatóság, sem a bíróság nem vitatja, de ezeknek a gyakorlatban is érvényesülniük kellett volna, ugyanis önmagában a szabályzatok megléte nem elegendő a jogszabályban előírtaknak való megfeleléshez. A felügyeleti eljárás során tanúk meghallgatására került sor és több tanú vallomása alapján megállapítható, hogy a felperesnek tudomása volt a határozatban megállapított szabálytalanságokról.

 

A bíróság hangsúlyozta, hogy a felperesnek a személyes felelősség alóli mentesüléséhez a közigazgatási perben azt kellett volna bizonyítania, hogy mindent megtett a szabálytalanságok kiküszöbölése érdekében és fellépett a tudomására jutott szabálytalanságok ellen, illetve azokat jelezte a felügyeleti hatóság felé. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján nem kötelezhető bírság megfizetésére, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget vagy az adott munkakört betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható, azonban a felperes e körben sem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. A bíróság szerint a bírság kiszabása és annak mértéke is törvényes volt.

 

A per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító döntését azzal indokolta, hogy a felperes büntetőjogi felelőssége nem előkérdése a közigazgatási pernek tekintettel arra, hogy a közigazgatási jogi felelősség független a büntetőjogi felelősségtől.

 

Az ítélet jogerős.

 

Budapest, 2017. március 28.

 

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály