A felperesek szerint az alperes a vörösiszap-katasztrófa által megsértette a felperesek személyhez fűződő jogai közül az egészséghez, az emberi méltósághoz és az egészséges környezethez való jogát. Kereseti kérelmükben azt is kérték a felperesek, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kártérítés fizetésére, valamint a felperesek részére lakóingatlanuk értékvesztése miatt vagyoni kártérítés címén kártérítés megfizetésére.

 

A bíróság a mai napon kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a MAL Zrt. „fa” alperes az ajkai gyártelepén található, X. számú vörösiszap-tározó gátfalának átszakadása folytán bekövetkezett károkhoz vezető mulasztásaival megsértette a felperesek egészséghez, emberi méltósághoz és egészséges környezethez való jogát.

 

Ezért a bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I., a II. és a IV. r. felperesnek fejenként 1.000.000-1.000.000,- Ft, a III. r. felperesnek 500.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítést, valamint ezen összegek után járó kamatot, az ezt meghaladó igényt a bíróság elutasította.

 

2010. október 4-én az alperes ajkai gyártelepén található, X. számú vörösiszap-tározó gátfalának átszakadását követően a nagy sebességgel kizúduló, jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket, így Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A felperesek Kolontáron laktak a katasztrófát megelőzően. Ingatlanukat közvetlenül nem érte el a kiömlő vörösiszap, néhány száz méterre közelítette azt meg.

 

A bíróság a tanúvallomásokra és a szakértői véleményekre alapozott ítéletében megállapította, hogy az alperes tevékenysége a katasztrófát megelőzően a környezetet terhelte, illetve a környezetet veszélyeztette; így az alperes a veszélyes üzem szabályai szerint tartozik felelősséggel. 

 

Rámutatott a bíróság, hogy az alperesnek a környezetterhelésével járó tevékenysége, valamint a bekövetkezett káreseménynek az alperes tevékenységével összefüggő kapcsolata az alperes kártérítési kötelezettségét önmagában megalapozza, amely alól nem tudja magát kimenteni.

 

A katasztrófát követően a felperesek életvitele teljes egészében megváltozott, el kellett hagyniuk a megszokott lakókörnyezetüket. A katasztrófa következtében, a kényszerű elköltözések miatt a családi kapcsolatok meglazultak. 

 

A vagyoni kártérítés (ingatlan-értékvesztés) vizsgálata során a bíróság azt állapította meg, hogy a vörösiszap-katasztrófának jelenleg a perbeli ingatlan vonatkozásában értékcsökkentő hatása már nincs, így a bíróság a keresetet e vonatkozásban elutasította.

 

Az ítélet nem jogerős. 

 

Budapest, 2015. november 3.

 

 

A felperesek szerint az alperes a vörösiszap-katasztrófa által megsértette a felperesek személyhez fűződő jogai közül az egészséghez, az emberi méltósághoz és az egészséges környezethez való jogát. Kereseti kérelmükben azt is kérték a felperesek, hogy a bíróság kötelezze az alperest nem vagyoni kártérítés fizetésére, valamint a felperesek részére lakóingatlanuk értékvesztése miatt vagyoni kártérítés címén kártérítés megfizetésére.

 

A bíróság a mai napon kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a MAL Zrt. „fa” alperes az ajkai gyártelepén található, X. számú vörösiszap-tározó gátfalának átszakadása folytán bekövetkezett károkhoz vezető mulasztásával megsértette a felperesek egészséghez, emberi méltósághoz és egészséges környezethez való jogát.

 

Ezért a bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. r felperesnek 1.624.000,- Ft-ot, a II. r. felperesnek 1.312.000,- Ft-ot, a III. r. felperesnek pedig 1.234.000,- Ft-ot, valamint ezen összegek után járó kamatot, az ezt meghaladó igényt a bíróság elutasította.

 

2010. október 4-én az alperes ajkai gyártelepén található, X. számú vörösiszap-tározó gátfalának átszakadását követően a nagy sebességgel kizúduló, jelentős mennyiségű, erősen lúgos kémhatású vörösiszap elöntötte a környező településeket, így Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A felperesek Devecseren laktak a katasztrófát megelőzően. Ingatlanukat közvetlenül nem érte el a kiömlő vörösiszap, az ingatlan a katasztrófával érintett területtől távolabb található.

 

A bíróság a tanúvallomásokra és a szakértői véleményekre alapozott ítéletében megállapította, hogy az alperes tevékenysége a katasztrófát megelőzően a környezetet terhelte, illetve a környezetet veszélyeztette; így az alperes a veszélyes üzem szabályai szerint tartozik felelősséggel.

 

Rámutatott a bíróság, hogy az alperesnek a környezetterhelésével járó tevékenysége, valamint a bekövetkezett káreseménynek az alperes tevékenységével összefüggő kapcsolata az alperes kártérítési kötelezettségét önmagában megalapozza, amely alól nem tudja magát kimenteni.

 

A bíróság az egészséghez fűződő jog megsértésével kapcsolatban rámutat arra, hogy ezen jog megsértését jelenti az is, hogy mindhárom felperesre pszichés megterhelést jelentett a katasztrófa megélése, valamint annak hosszú- és rövid távú hatásai is.

 

A vagyoni kártérítés (ingatlan-értékvesztés) vizsgálata során a bíróság azt állapította meg, hogy az ítélethozatal időpontjában az ingatlannak a vörösiszap-katasztrófával közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett értékcsökkenése összesen 1.170.000,- Ft. Ez az értékcsökkenés a vörösiszap-katasztrófa bekövetkeztének a következménye és a katasztrófa bekövetkezte óta jelenleg is fennáll az ingatlanon.

 

Az ítélet nem jogerős.

 

Budapest, 2015. november 3.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya