A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. június 25-én előkészítő ülésen két év – végrehajtásában négy évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte azt a férfit, akit az ügyészség hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolt.

A vádirat szerint az ügy sértettje 2015 tavaszán értesült a vádlottól egy budapesti önkormányzati házfelügyelői programról.  A vádlott ebben az időben az adott önkormányzat képviselő-testületének tagjaként dolgozott. A sértett sikeres pályázatot nyújtott be a programra, így határozott idejű szomszédsági házfelügyelői állást kapott. A későbbiekben szerződését többször meghosszabbították, majd szolgálati lakás határozott idejű bérletére is kötöttek vele szerződést. A vádlott 2015 decemberében kereste fel a sértettet azzal, hogy mivel álláshoz juttatta, fizessen neki 100.000 forintot. Többszöri felszólítás után a sértett abban a reményben fizetett, hogy a vádlott felhagy a pénzköveteléssel. 2016 decemberében a vádlott ismét megkereste a sértettet, és ismét 100.000 forintot követelt. Megfenyegette, hogy ha nem fizet, megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását. Ezért az ügyészség a vádlottat hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolta.

A vádlott élt az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel: az előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amit a bíróság elfogadott.
 
Az ügyészség – tekintettel az enyhítő körülményekre – azt indítványozta, hogy ha a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság két év börtönbüntetésre ítélje, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre függessze fel.

A bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyezően – két év börtönbüntetést szabott ki a vádlottal szemben, amelynek végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségek viseléséről is, melyre a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte. 

Indokolásában a bíróság elmondta, hogy a vádlott a bűncselekményt hivatalos személyként követte el, annak büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés. Figyelembe vette az enyhítő körülményeket, úgymint a vádlott elkövetéskori és azóta is büntetlen előéletét, a bűncselekmény elkövetésének beismerését, a fennálló betegségét, valamint azt, hogy tartásra szoruló hozzátartozójáról gondoskodik. Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények elszaporodását.  

Az ügyészség, a védelem és a vádlott is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerős.

Budapest, 2019. június 25.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály