A Budai Központi Kerületi Bíróság egy hónapra elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, és négy hónapra annak a harmadik férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítanak. 

A megalapozott gyanú szerint az egyik gyanúsított ügyvédként a sértett cégének jogi ügyeit intézte. Kihasználva, hogy megbízója az üzleti élet, a cégmenedzsment, valamint a gazdasági- és kereskedelmi jog területén alapos és rendszerszintű ismeretekkel nem bír, elhatározta, hogy jogosulatlanul vagyoni előnyt szerez. Valótlan indokkal üzleti és személyi titkokat szerzett meg a sértettől, amelyek birtokában a későbbiekben fenyegetéssel és zsarolással több száz millió forint értékű vagyonhoz jutott. A cég nemzetközi terjeszkedése kapcsán a terhelt elhitette a sértettel, hogy további gazdasági társaságokat kell létrehozni, amelyek élére strómanokat kell állítani. Ezeket a személyeket az ügyvéd a saját bizalmi köréből választotta ki, azonban a tényleges érdemi döntéseket ő hozta meg. A sértett tudta nélkül, egy online pénzügyi szolgáltatás segítségével profitot vont el a cégcsoportból, jelentős kárt okozva ezzel.
Egy másik terhelt bevonásával az ügyvéd rávette a sértettet, hogy több száz millió forint értékben gyémántokat vásároljon. A férfi semleges közvetítőnek mutatkozott, azonban már korábban megegyezett az ügyvéddel abban, hogy a sértettől fenyegetésekkel megszerzik a korábban részére eladott gyémántokat. A harmadik gyanúsított – a cégcsoport informatikai szakembere – a vállalat működtetéséhez nélkülözhetetlen adatok visszatartásával zsarolta meg a sértettet 100 ezer euró értékben.
 
Az ügyvéd cselekménye bizonyítottság esetén bűnszövetségben, élet elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének, folytatólagosan, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett gazdasági csalás bűntettének, vagyoni haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntettének, csalás vétségének, valamint hamis magánokirat felhasználása vétségének megállapítására lehet alkalmas. 
Az informatikus cselekménye zsarolás bűntettének, míg a harmadik gyanúsított cselekménye élet elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének megállapítására lehet alkalmas.
 
A nyomozás még kezdeti szakaszban van, a tényállás teljes körű felderítéséhez számos nyomozati cselekmény elvégzése szükséges. Az eljárás elsődleges érdeke a nyomozás zavartalanságának biztosítása. A bíróság szerint az ügyvéd és az informatikus terhelt vonatkozásában reálisan fennáll annak a veszélye, hogy szabadlábon hagyásuk esetén az eljárásban érintett személyek befolyásolásával a bizonyítási eljárást veszélyeztetnék, meghiúsítanák. 
 
Figyelemmel a gyanúsítottak terhére rótt bűncselekmények fokozott társadalomra veszélyességére, kiemelt tárgyi súlyára, jellegére és a kiszabható büntetés mértékére, a gyanúsítottak személyi körülményeire, valamint a nyomozás jelenlegi állására és érdekére a bíróság szerint megalapozottan lehet tartani attól is, hogy kényszerintézkedés hiányában a terheltek a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének. Az ügyvéd és a gyémántok eladásában részt vevő terhelt esetében ezt a feltevést erősíti, hogy rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal is.
 
A bíróság osztotta az ügyészi álláspontot, miszerint a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok biztosítására két gyanúsított esetében a letartóztatás, míg harmadik társuk esetében a bűnügyi felügyelet elrendelése a szükséges és indokolt. A bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak betartását a bíróság a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával rendelte ellenőrizni.
 
A végzés nem végleges.
 
Budapest, 2020. május 29.

Fővárosi Törvényszék  Sajtóosztály