Egy hónapra elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a férfinak a letartóztatását, akit egy ismert magyar énekesnő zaklatásával gyanúsítanak.
 
A rendelkezésre álló adatok szerint P. J. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2017 novemberében személyes Facebook profilján keresztül felvette a kapcsolatot a sértettel, akinek 2018 februárjától rendszeresen, visszatérően, akarata ellenére olyan üzeneteket küldött, amelyekben bántalmazást helyezett kilátásba, fenyegette a sértettet. Amikor a sértett a gyanúsított profilját letiltotta, blokkolta, akkor az új profilt alkotva a fenyegetéseket tovább folytatta, majd üzenetben jelezte a sértettnek, hogy az augusztus 3-i koncertjén megkeresi. A gyanúsított augusztus 3-án a koncertre elment és a beléptetésnél a biztonsági szolgálatot kijátszva a cipőjében egy piros nyelű bicskát becsempészett. Amikor észlelte, hogy az előzetes figyelmeztetés hatására a biztonsági szolgálat őt észrevette, akkor felsőjét átcserélve próbált meg a biztonsági szolgálat elől elrejtőzni. A biztonsági szolgálat tagjai a helyszínre érkező rendőrökkel együttműködve a gyanúsítottat a cselekmény folytatásában, illetve az esetleges támadásban megakadályozták.
 
A gyanúsított cselekménye bizonyítottság esetén zaklatás vétségének minősül.
 
A Fővárosi Főügyészség a gyanúsított letartóztatását, míg a védő az ügyészi indítvány elutasítását és a gyanúsított szabadlábra helyezését kérte.
 
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, míg a védő indítványát megalapozatlannak találta.
A megalapozott gyanút a sértett tanúvallomása, a lefoglalt bűnjel, az elfogásról készült rendőri jelentés és a gyanúsított ténybeli beismerő vallomása támasztja alá. A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított üzeneteiben megfogalmazott kijelentései alkalmasak voltak arra, hogy a sértettben félelmet keltsenek. A gyanúsított magatartását több hónapon keresztül folytatta, igen nagy számban küldött részben értelmezhetetlen üzeneteket a sértettnek. A gyanúsított kitartó szándékára utal, hogy a profiljának törlése után, a sértett kérése ellenére cselekményét hosszabb időn keresztül folytatta.
 
Figyelemmel a gyanúsított üzeneteinek tartalmára, megszövegezésére, a bűncselekmény elkövetése során tanúsított magatartására, valamint a bírósági ülésen tett kijelentéseire felvetődik a gyanúsított elmeorvos-szakértői vizsgálatának szükségessége.
 
A végzés szerint megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező zaklató cselekményt folytatná, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
 
A bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva úgy ítélte meg, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok kizárólag kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók. A gyanúsított vonatkozásában a bűnismétlés veszélye jelentős, ezért a letartóztatásnál kisebb korlátozással járó bírói engedélyes kényszerintézkedések ezt a veszélyt sem kizárni, sem korlátozni nem tudnák. A gyanúsított zaklató cselekményét interneten keresztül, számítógép és telefon használatával követte el, így sem a bűnügyi felügyelet, sem pedig a távoltartás nem lenne képes megakadályozni, hogy a gyanúsított a cselekményét folytassa.
Bár a gyanúsított a cselekmény elkövetését ténybelileg elismerte, ígéretet tett arra, hogy azzal felhagy – ám mivel az eljárás során tanúsított magatartása azt tükrözi, hogy cselekményének súlyát, annak társadalomra veszélyességét egyáltalán nem érzékeli – ígéretére alapozva a bíróság a letartóztatásnál kisebb korlátozással járó kényszerintézkedést nem rendelhetett el.
 
A végzés végleges.
 

Budapest, 2018. augusztus 7. 

 
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály