A Budai Központi Kerületi Bíróság egy embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőügyben egy hónapra – 2023. január 30-ig – elrendelte egy férfi letartóztatását.
 
A gyanúsított 2022. december 27-én az M5 autópálya újhartyáni felhajtója mellett egy lengyel forgalmi rendszámú gépjárművel közlekedett. A vele szemben kezdeményezett rendőri intézkedés során több alkalommal a rendőri hang- és fényjelzést figyelmen kívül hagyva nem állt meg, járművével több alkalommal közlekedési balesetet okozott, valamint szabálytanul közlekedett. Menekülése során az általa vezetett járművel a jelzőlámpák több piros jelzésén is áthaladt, majd több – a forgalomban szabályosan közlekedő – gépjárműre szándékosan rákormányozta a járművet. 

A gyanúsított a fenti napon az esti órákban egy budapesti gyalogos járdaszigetnél szándékosan egy rendőrségi szolgálati gépjárműnek kormányozta járművét, minek következtében a szolgálati gépkocsi az úttest jobb oldalára sodródott, a terhelt által vezetett gépjármű pedig műszaki hiba miatt megállásra kényszerült. Ezt követően a gyanúsított a helyszínről elfutott, de elfogására hamarosan sor került.

A terhelt által vezetett gépjárműben rajta kívül 35 fő – 20 szír és 15 marokkói állampolgár – utazott. Ők nem tudták igazolni azt, hogy Magyarországon jogszerűen tartózkodnak.

A bíróság az ügyészség indítványát megalapozottnak találta, a védő által az ügyészségi indítvány elutasítására és védence szabadlábra helyezésére tett indítványt pedig elutasította. Döntése értelmében a bíróság osztotta az ügyészség azon álláspontját, miszerint a rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy a cselekmény minősítése embercsempészés bűntette. A megalapozott gyanút a tanúvallomásokon kívül a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a fényképmelléklet, a lefoglalásról készült jegyzőkönyvek, valamint az elfogásról készült rendőri jelentés támasztják alá.

A gyanúsított terhére rótt bűncselekmény a közölt gyanú szerint 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés. A bíróság álláspontja szerint a cselekmény tárgyi súlya, valamint a kiszabható büntetés mértékében rejlő fenyegetettség önmagában felveti a szökés, elrejtőzés veszélyét. Annak további nyomatékot a terhelt – elfogásakor tanúsított – magatartása ad: a vele szemben kezdeményezett rendőri intézkedésnek ellenállt, megpróbálta magát kivonni a felelősségre vonás alól. A beszerzett bizonyítékok szerint annak véghezvitele érdekében még a közúti közlekedésben részt vevő személyek veszélyeztetésétől és az elfogására törekvő rendőrök által használt szolgálati járművel szembeni dolog elleni erőszaktól sem riadt vissza. Mindez a gyanúsított önkéntes jogkövetési hajlandóságának teljes hiányára utal.

A bíróság indokolásában felhívja a figyelmet arra, hogy a terhelt személyi körülményei is számos bizonytalanságot vetnek fel: külföldi állampolgár, aki elmondása szerinti lakóhelyén él a családjával, alkalmi munkákból tartja fenn magát, ám családja megélhetési nehézségekkel küzd. Magyarországhoz kötődése nincs, úgy tűnik, hogy Európában helyismerettel nem rendelkezik, csak az alkalmi munkavállalás és a pénzszerzés lehetőségével érkezett Közép-Európába. Mindezek alapján megalapozottan lehet tartani attól, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés hiányában a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna.

A korábban említett tanúvallomások értelmében a gyanúsított gépjárművének rakterében utazó személyek egy nemzetközi embercsempész csoport segítségével jutottak Szerbia területén keresztül Magyarországra, ahol a terhelt egy előre meghatározott helyszínen várt rájuk. A nyomozás jelenlegi szakaszában a bíróság egyetért azzal a feltételezéssel, hogy a gyanúsított kényszerintézkedés alkalmazásának hiányában az embercsempész hálózat további, eddig ismeretlen tagjait figyelmeztetné, jelen büntetőeljárásról tájékoztatná, ezáltal az üggyel összefüggő, eddig nem ismert személyek beazonosítását megnehezítené, vagy megakadályozná, továbbá kényszerintézkedés hiányában a cselekmény más értintettjeit figyelmeztetné, illetve vallomástételükben befolyásolná, megfélemlítené.

A bíróság álláspontja szerint a gyanúsított bizonytalan személyi, különösen anyagi körülményei a bűnismétlés veszélyét tovább erősítik, azaz megalapozottan feltehető, hogy a jelenlegihez hasonló bűncselekményt kísérelne meg elkövetni, amennyiben a bíróság vele szemben nem alkalmaz korlátozást.

A bíróság a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvét vizsgálva úgy ítélte meg, hogy a megállapított eljárási célok a fentiekre figyelemmel kizárólag kényszerintézkedés alkalmazásával biztosíthatók. 

Indokolásában a bíróság nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy nagy tárgyi súlyú bűncselekmény az eljárás alapja, amely az adatok szerint országhatárokon átnyúló jelleggel, alappal feltételezhetően szervezett és konspiratív keretek között zajlott. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a kényszerintézkedési célok hatékonyan kizárólag letartóztatással érhetők el olyan jellegű cselekmények esetében, ahol a kapcsolati háló, a cselekménnyel feltételezhetően összefüggésbe hozható személyek kiléte még nem felderített. Enyhébb korlátozás hatálya alatt nem lehetne kizárható a cselekménnyel valószínűsíthetően érintett személyekkel való kapcsolatfelvétel és e személyek akár jogellenes befolyásolása.

A bíróság ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a bűnügyi felügyelet magyarországi végrehajtása a tárgyi feltételek teljes hiánya miatt nem lenne sikeres itteni tartózkodási hely, illetve megélhetés, valamint a gyanúsított önkéntes jogkövetési hajlandóságának fent említett hiányában.

A végzés nem végleges, az ellen a gyanúsított és védője is fellebbezést jelentett be.

Budapest, 2022. 12. 30.

Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály